A cianidos technológiának nincs helye az unióban

Létrehozva: 2010. március 3., 13:07	nyomtat	küld

Áder János köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Csernobil óta a tiszai ciánszennyezés volt Európa második legnagyobb ökológiai katasztrófája. Az évforduló kapcsán a néppárti politikus három új aktualitásra is felhívta a jelenlévők figyelmét. A közelmúltban felszámolási eljárás során jogutód nélkül megszűnt a nagybányai ciánszennyezésért felelős gazdasági társaság, így nincs már olyan jogi személy, aki az okozott kárt megtérítené. Mindemellett a térségben egy jóval nagyobb, szintén cianidos technológiát alkalmazó aranybánya beruházás áll engedélyezés alatt, sőt, a legutóbbi hírek szerint újrakezdhetik az aranykitermelést a 2000-ben történt ciánszennyezést okozó gyár helyszínén is. Áder János szerint, ha komolyan gondoljuk, hogy legnagyobb kincsünk az ivóvíz, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne épüljenek potenciális veszélyt jelentő méregtavak a folyóvizeink környezetében. Éppen ezért most a Parlamentben azért dolgozik, hogy ezt a cianidos bányászati technológiát az egész Európai Unió területén betiltsák.

Jo Leinen, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke megnyitó beszédében felidézte, hogy hihetetlenül megdöbbent a katasztrófáról szóló tudósítások láttán, hiszen azelőtt ilyen képeket csak a harmadik világból mutattak. Hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament elsők között reagált akkor a történtekre és erős határozatban ítélte el a katasztrófáért felelősöket. Aggodalmát fejezte ki az új fejlemények hallatán, miszerint az okozott kárt nincs aki megtérítse. A politikus utalt arra is, hogy noha a schengeni Európában már nincsenek határok, az minden tagállamnak kötelessége, hogy szomszédjait megvédje a határon átnyúló káros hatásoktól. Véleménye szerint Európának olyan helynek kell lennie, ahol a polgárok biztonságban és egészséges környezetben élhetnek, ezért támogatásáról biztosította Áder Jánost azon törekvésében, hogy korszerűtlen és környezetre ártalmas technológiákat ne alkalmazhassanak az Unióban.

Szalay Ferenc Szolnok fideszes polgármestere - a jelenlévők között az egyetlen szemtanú - személyes élményekkel idézte fel a 2000 telén történt eseményeket. Elmondta, hogy a 140.000 fős város egész ivóvízellátása forgott veszélyben akkor, amikor a ciáncsóva Szolnok mellett elúszott a folyón. A polgármester szerint a kiállítás megrázó képei sem tudják érzékeltetni azt a félelmet, amit a helyiek éreztek ezen 14 órán keresztül, tudván, hogy a város csak 8 órára elegendő mennyiségű víztartalékkal rendelkezik. Felidézte annak a helyi halásznak a bánatát is, akinek 20 évet kell várnia arra, hogy újra 40-60 kilós harcsákat foghasson a Tiszából, hiszen a ciánszennyezés következtében több mint 1200 tonna hal, illetve számos egyéb vízi állat pusztult el. A "szőke Tisza" azokban a napokban fekete és halott volt. Beszédét végül a Tisza egyik csodájával, a tiszavirággal zárta, amely mára a Mississippi és a Gangesz mellett csak a Tiszán él a világon, és emlékeztetett arra, hogy a folyó két év alatt újra életre kelt, a természet végül legyőzte a pusztítást.