Valódi nemzeti tragédia felé sodródik az ország

Létrehozva: 2010. március 8., 08:59	nyomtat	küld

- Nemrég kormányrendelet jelent meg az egyházi iskoláknak a még a 2008-as év után járó kiegészítő támogatásról. Az összeg régóta nem látott felháborodást váltott ki az érintett felekezeteknél. Miért?

- Valóban, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állandó tanácsa úgy határozott, megbíz egy ügyvédet, hogy kezdeményezzen peres eljárást az ügyben, emellett az Alkotmánybírósághoz is fordulunk, hogy vizsgálja meg a rendelet alkotmányosságát. Az egyház szerint ugyanis a rendelet tartalma és az az eljárás, ahogyan létrejött, ellentétes az alaptörvénnyel. Arról van szó, hogy a kormányzat az érintettek megkérdezése nélkül döntötte el, mennyivel egészíti ki a felekezetiek esetében a minden oktatási intézménynek járó alapnormatívát. Mindezt ráadásul nem a tavaly megszavazott zárszámadási törvényben tette, hanem példátlan módon az idén februárban, az említett kormányrendelet formájában. A vatikáni szerződés és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok, valamint természetesen az alkotmány értelmében minden iskolába járó diák után, fenntartótól függetlenül, ugyanannyi állami támogatás jár. Csakhogy számításaink szerint, valamint vélhetően az Állami Számvevőszék szerint is, az említett rendeletben közölt összeg alapján a 2008-as esztendőben minden felekezeti iskolába járó tanuló csaknem tizennégyezer forinttal kevesebb támogatást kap. Erről az egyház nem mondhat le.

- Ilyenkor mondják a balliberális oldalon, hogy az egyházak mohók, több pénzt akarnak.

- Tisztázzunk valamit. Itt nem egyház-finanszírozásról van szó. Ezzel a pénzzel az egyház által fenntartott intézményekbe járó magyar állampolgárokat és szüleiket rövidíti meg az állam. Az ő nevükben tiltakozunk a kormányzat eljárása ellen. Ha Afrikában lennénk, ezt a fajta megkülönböztetést hívhatnánk akár apartheidnek is, de a diszkrimináció kifejezés mindenképp helytálló.

- Mit jelent ez az elvonás az ön által vezetett győri egyházmegye esetében?

- Mivel 2010-ben az alapnormatíva is csökken, valamint az egyházaknak járó kiegészítő támogatás esetében az Állami Számvevőszék már korábban is milliárdos hiányt állapított meg, amit azóta sem pótolt a kormányzat, számításaink szerint az idén mintegy százhúszmillió forintot kell hozzátennünk saját forrásainkból az iskoláink finanszírozásához. Erről csak annyit, hogy az egyházmegye egész éves költségvetése négyszázmillió forint. Nem lesz könnyű.

- A ciklus végének közeledtével összességében miként értékeli az egyház és a kormányzat közötti kapcsolatot az elmúlt időszakban?

- A fentebb taglaltak mellett meg kell jegyeznem: az, hogy az egyházzal szemben hogyan viselkedik az állam, nem annyira fontos, mint az, hogy az emberekkel miként bánik. Emiatt már inkább lehet okunk a sajnálkozásra, hiszen ha megnézzük, mi történt az oktatás, a nevelés vagy az egészségügy területén, láthatjuk, hogy valódi nemzeti tragédia felé sodródik az ország.

- A közelmúltban az MSZP éles kirohanást intézett egyik püspök kollégájának, Kiss-Rigó Lászlónak a Fidesz-KDNP melletti kiállása miatt. Mi a véleménye az ügyről?

- Teljes jogú magyar állampolgárként mindenkinek joga van kiállni valami, akár egy párt mellett is. Egyházunknak csupán belső, nem az állam által szabott törvénye, hogy papjaink, püspökeink nem folytathatnak pártpolitikai tevékenységet. Ugyanakkor a lelkipásztoroknak kötelességük felhívni híveik figyelmét, hogy a választásokon milyen szempontok szerint szavazzanak. A keresztény embernek azt a politikai erőt kell támogatnia, amely leginkább kiáll az olyan, az egyház által képviselt alapvető értékek mellett, mint például a család, az élet tisztelete.