Trójai faló

Van abban valami megmosolyognivaló, hogy Papandreu görög miniszterelnök Budapestre jön "válságügyben" tanácsot kérni Bajnaitól. Részint azért mosolygunk, mert Magyarországon is krízis van. Nem is akármilyen - ám erről majd később. Másrészt hazánk sajnos nem a válságkezelés mintaállama - erről is majd később. Harmadrészt pedig Görögország tagja az eurózónának, továbbá nem kér a Nemzetközi Valutaalap segítségéből, ráadásul - szemben a 2008-as őszi magyarországi helyzettel - az Európai Unió Athénnal előbb-utóbb szolidáris lesz.

Létrehozva: 2010. március 17., 09:09 \| Utoljára frissítve: 2010. március 17., 09:30	nyomtat	küld

Ám Papandreu budapesti kiruccanásának mégis van diszkrét bája: a görögök pont úgy csaltak, trükköztek és kozmetikáztak a költségvetéssel tavaly, mint 2006-ban Gyurcsányék. Pusztán ebben a vonatkozásban lehet összehasonlítani a hazai állapotokat a görögével. Nota bene: Athén annak idején már "hasalt" egyet a saját maga által Brüsszelbe kiküldött statisztikájával. A 2000-es évek elején az euróbevezetés feltételéül megszabott kőkemény pénzügyi feltételeket a görögök csak papíron teljesítették, az adatok a valósághoz csak "közelítettek."

Mindenesetre a mi Bajnai Gordonunk tegnap biztathatta görög kollégáját, miszerint "az intézkedési terv és program, amelyet a görög kormány elindított, alkalmas arra, hogy Görögországot átlendítse a válságon. Egyrészt megvannak benne azok a rövid távú elemek, amelyek gyorsan helyreállítják az egyensúlyt, másrészt tartalmazza a középtávú egyensúly helyreállítását segítő intézkedéseket. A program sokban hasonlít a magyar válságkezelő intézkedésekhez is - közölte a magyar miniszterelnök, hozzátéve -, Görögország most bizonyos értelemben oda megy, ahonnan mi jövünk: most néz szembe azokkal a nagyon fájdalmas áldozatvállalásokkal, amelyeket a magyar kormánynak tavaly májusban kellett kérni a polgáraitól."

Jeleznénk: a magyar gazdaság tavaly rekordmértékben zuhant, padlóra jutott szinte az összes fontos ágazat - az ipartól kezdve a szolgáltatószektoron át egészen a mezőgazdaságig. A keresetek évek óta csökkennek, a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak nincs piacuk. A bankok pedig leálltak hitelezési tevékenységükkel - pénzüket nem a gazdaságba pumpálják, hanem a Magyar Nemzeti Bankban kötik le, amelyre a magyar állam még magas kamatot is fizet. Eközben megállíthatatlanul duzzad az államadósság, és két számjegyű a munkanélküliségi ráta. Mindkettő vonatkozásában további fekete krónikát hoz majd 2010 is. Egyszóval az ország kétharmadán a reménytelenség és a kilátástalanság az úr, a fennmaradó részen pedig - ez lenne Budapest - a korrupció tombol.

Hazánk sajnos nem a válságkezelés mintaállama - hiába dalol erről a kormányzati kommunikáció. S hiába zengi ezt a közpénzből finanszírozott hinterland. Ennek a nótának az a refrénje: "hiányban jók vagyunk!"

Készséggel elismerjük: tavaly csökkent a költségvetési hiánya, ám rossz szerkezetben. Idén ugyanis a deficit "visszanő". Ha a kormányváltáskor eljön az igazság pillanata, kiderül, mit hagynak hátra a szocialisták. Ráadásul a költségvetési hiány egy több mint ezermilliárd forintos megszorítócsomag bevezetésének következményeként mérséklődött. Igen, a Bajnai-csomagról beszélünk, amely társadalmi konszenzus nélkül született. Dacára annak, hogy a kormány tollvonással szüntetett meg szociális intézményeket, ellátási formákat, s növelte meg az adókat.

Ám ne feledjük: a Bajnai-kormány úgy képes a tanácsadásra, hogy nyakunkon érezzük a Nemzetközi Valutaalap hideg leheletét. Ha nincs a 2008 őszén aláírt ígérvény a húszmilliárd eurós nemzetközi gigahitelre, amelyet a következő kormánynak kell majd visszafizetnie, Magyarországon rég államcsőd lenne. Utóbbit nagy vonalakban még az MSZP országos listájának ötödik helyezettje - ugye kitalálják, ki az? - is beismerte.

Úgyhogy, csak gratulálni tudunk a szervezőknek. Papandreu "jó helyre" jött. A második Görögországba.

(Szajlai Csaba, Magyar Hírlap)