Nem híve az agresszív nyomásgyakorlásnak a nagykövet

Nem biztos, hogy a nyomásgyakorlásra használt nyilvánosság hatékony eszköze a kínai nemzeti valuta árfolyamát érintő "nagyon összetett kérdés" megoldásának - jelentette ki szerdán Pekingben Serge Abu, az Európai Unió nagykövete, aki viszont a kínai és külföldi média képviselői előtt kifogásolta a kínai import-engedélyeztetés nehézkességét.

Létrehozva: 2010. március 17., 22:35	nyomtat	küld

"A megbeszéléseknek zárt ajtók mögött kellene zajlaniuk és nem a megafonba kiabálva kell követelőzni" - jelentette ki a nagykövet.

Utalt arra, hogy a nyugat-európai és amerikai politikusok a sajtó támogatásával rendre a jüan felértékelését követelik, mondván, hogy az jelenleg alulértékelt, s ez ösztönzi a kínai exportot, egyben drágítja, tehát fékezi az importot. Kína cáfol és "stabil valutát" ígér, a nemzetgazdaság teljesítményétől függően folyamatosan módosított árfolyammal.

Abu ugyanakkor nem volt kíméletes, amikor a kínai importengedélyeztetési rendszert, illetve annak fokozódó bonyolultságát bírálta. Mint mondta egyre több európai vállalat jelzi, hogy nehézségekbe ütközik, amikor a hosszantartó engedélyeztetési eljárás követelményeivel találkozik. Vannak olyan kisebb cégek, amelyek ezek láttán egyszerűen meghátrálnak - mondta a nagykövet.

"Furcsa módon, amikor egyre bővül a kínai konkurencia köre, egyre nehezebbé válik az engedélyek beszerzése a külföldi vállalatok számára" - mondta a nagykövet, aki szerint az import ily módon történő adminisztratív akadályozása protekcionizmus.

Az uniós képviselet vezetője elmondta azt is, hogy az EU 2009-ben mindössze öt antidömping intézkedést foganatosított Kínával szemben, s bár például a cipőket érintő lépések nagy tiltakozást váltottak ki, elsősorban a gyártók körében, az unióba érkező cipők mennyisége nem, csupán az áruk változott.

Ami a veszteséget illeti, Abu megjegyezte, hogy tavaly a Kínából származó import értéke az unióban 214 milliárd euró volt, míg a kereskedelmi korlátozások okozta veszteség alig 1 milliárd euró, miközben a kínai áruk értéke 18 százalékot képvisel az unióba irányuló teljes behozatalban.

(MTI)