Az idén "törékeny" növekedés Kelet-Európában

Az átalakulási folyamat kezdete óta tapasztalt legmeredekebb zuhanás után az idén már 3 százalék feletti növekedés várható Kelet-Európában, ám ez a növekedés változatlanul "törékeny", és számos külső tényezőtől függ - mondta kedd esti előadásában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke.

Létrehozva: 2010. március 24., 00:37	nyomtat	küld

Thomas Mirow, akit a liberális demokrácia eszméinek globális terjesztése céljával alakult Henry Jackson Society hívott meg a londoni parlament alsóházában tartott rendezvényre, beszédében felidézte, hogy az EBRD nemrégiben a korábbi 2,5 százalékról 3,3 százalékra javította idei növekedési előrejelzését a működési területét alkotó országcsoportban, jövőre pedig már 3,8 százalékos átlagos növekedést vár a térségben.

Mirow hozzátette ugyanakkor: a prognózis erőteljesen függ a nyugati felvevőpiacok kilábalásától, ami egyelőre "nem tűnik teljesen bizonyosnak".

Mindemellett a térségi szintű növekedési adat egyre nagyobb belső ütemkülönbségeket is takar - mondta a bankelnök.

A nemrégiben kiadott, módosított előrejelzésben Magyarországon a bank 2010-re még 0,6 százalékos visszaesést valószínűsített a tavalyi évre általa becsült 6,7 százalékos mínusz után. Ez is azonban javított prognózis: az EBRD az előző, októberi előrejelzésben 0,9 százalékos idei magyarországi gazdasági visszaesést jósolt. A pénzintézet jövőre a magyar hazai össztermék 2,0 százalékos bővülésével számol.

A nagy londoni befektetési házak eltérő prognózisokat tartanak érvényben arról, hogy már az idén várható-e egész éves gazdasági növekedés Magyarországon.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege múlt héten kiadott második negyedévi globális piaci előrejelzésében azt írta: szerinte a magyar hazai össztermék (GDP) - éves összevetésben számolva - az idei év második felétől már növekedni fog, és az év egészében is növekedés várható; ennek mértékét a JP Morgan szakértői 0,5 százalékra jósolták.

A UBS bankcsoport londoni befektetési részlege szintén múlt héten kiadott, felülvizsgált második negyedévi európai gazdasági előrejelzésében azonban az idei évre még visszaesést valószínűsített a magyar gazdaságban, sőt rontotta is prognózisát, miután lefelé módosította az idei euróövezeti importigényre adott jóslatát is. A ház ennek alapján az eddigi 0,3 százalék helyett most 0,5 százalékos GDP-mínuszt vár Magyarországon 2010 egészében.

A UBS londoni elemzői jövőre "szerény", 2 százalékos növekedést valószínűsítenek a magyar gazdaságban.

Az EBRD elnöke kedd esti londoni előadásában kijelentette: Magyarország "jelentős haladást mutat" a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stabilizációs programja alapján, de "csak az áprilisi választások után derül ki, hogy ezek az erőfeszítések folytatódnak-e".

Thomas Mirow szerint a pénzügyi válság több tényező "fatális egybeesése" miatt sújtotta különös erővel a bank működési területéhez tartozó országokat. Ezek között volt a külföldi tőkebeáramlás meredek csökkenése - jóllehet Mirow kiemelte, hogy a korábbi félelmekre rácáfolva a tőkeáramlás nem állt le teljesen, és nem is fordult meg -, valamint a nyugati piacokra irányuló export összeomlása, a nyersanyag-exportőrök számára pedig az árak - és így a bevételek - meredek esése.

Az EBRD elnöke azonban kiemelte, hogy a térségben kifejtett "példátlan erőfeszítések révén" sikerült elkerülni a bankrendszerek és a helyi valuták összeomlását, és az előző válságok tapasztalataitól eltérően nem indult meg a külföldi befektetők "drámai mértékű" kivonulása sem.

Mirow felidézte, hogy a nyugati tulajdonos bankok megerősítették elkötelezettségüket a térség iránt, és ezt az életfontosságú döntést az "összehangolt, érett" gazdaságpolitikai válaszlépések, valamint a nemzetközi intézmények nyújtotta pótlólagos segítség tette lehetővé.

Az EBRD a múlt hónapban közzétett eredményjelentésében közölte: növekvő vesztesége ellenére több mint 50 százalékkal rekordösszegre emelte kihelyezéseit tavaly a működési területéhez tartozó harminc országban.

A Londonban közzétett éves beszámoló szerint a bank 2009 egészét 746 millió euró (csaknem 200 milliárd forint) - tartalékolás után számolt - nettó veszteséggel zárta. Egy évvel korábban a bank 602 millió eurós nettó veszteséget jelentett; az volt az EBRD első veszteséges éve az 1998-as orosz fizetési válság óta.

Mindezek ellenére az EBRD 2009-ben 55 százalékkal 7,9 milliárd eurós rekordszintre növelte finanszírozásait tevékenységi országcsoportjában. A kihelyezések zöme a pénzügyi szektornak jutott, mert a bank elsődleges célja volt a hitelezés fenntartásának elősegítése a válságidőszakban, elsősorban a kisvállalatok számára.

(MTI)