Semjén: a Jobbik rossz válaszokat ad az ország problémáira

Létrehozva: 2010. április 6., 10:36 | Utoljára frissítve: 2010. április 7., 08:37	nyomtat	küld

- Naponta érkeznek a hírek a különböző korrupciós botrányokról. Ezek után hogyan tudja majd a leendő, a közvélemény-kutatások alapján vélhetően polgári kabinet visszaállítani az emberek bizalmát a közhatalomban, az államban?

- Ehhez szükséges egyrészt az elszámoltatás, másrészt a különböző szerződések titkos záradékainak nyilvánosságra hozatala. Mindez erkölcsi kötelességünk is. Fontos, hogy az emberek lássák, valójában milyen állapotban van az ország, és azzal is tisztában legyenek, kik a felelősök hazánk történelmének egyik legmélyebb válságáért.

- A jelenleg még a kormányrúdnál állók szerint nem el-, hanem leszámolásra készül a Fidesz-KDNP. Jogos a félelem?

- Ez a vélekedés lényegében beismerő vallomás. Ha ugyanis nem lenne vaj a fülük mögött, nem félnének attól, hogy napvilágra kerülnek az ügyeik. A szocialisták rendszerint azt mondják, azért rettegnek a polgári pártszövetség kétharmados győzelmétől, mert annak birtokában módosítjuk majd az alkotmányt. Szerintem nem ez áll a háttérben. Megjegyzem, ha meglesz a szükséges támogatásunk, természetesen módosítani fogunk majd több kétharmados törvényt is, például felére csökkentjük a parlament létszámát. Amitől azonban az MSZP ténylegesen fél, az az, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséhez kétharmados többség kell. És innen üzenem nekik: ha tudjuk, fel fogjuk függeszteni az érintettek mentelmi jogát!

- Az a vád is gyakran elhangzik a kampányban, hogy a jelenlegi ellenzéknek nincs programja.

- Ez badarság, az emberek pontosan ismerik a Fidesz-KDNP politikai felfogását, céljait. Nem mellesleg hazánk történetében példa nélküli, hogy egy párt olyan részletesen kidolgozott programokat tegyen le az asztalra, mint a KDNP. Elég csak a nyugdíjrendszer átalakítását célzó, a vidékfejlesztésről vagy a családi adózásról szóló koncepcióinkra gondolni. Ezeket a teljes magyar jogrenden végigvezettük, nemzetközi példákkal hasonlítottuk őket össze, hatástanulmányokat készítettünk, majd mindezeket könyvek formájában is bemutattuk a legszélesebb közvéleménynek. Ha valaki a KDNP programjának hiányát emlegeti, szerezze be ezeket, és vagy fél könyvtárnyi anyaggal lesz gazdagabb.

- Jobboldali véleményformálók szerint a jó kormányzás a Jobbik elleni legfőbb ellenszer. Ön szerint mi vezetett az "új erő" térnyeréséhez?

- Az ország soha nem látott válságban van, a Jobbik pedig az erre a helyzetre adott rossz válasz. Elsőként tehát azt a társadalmi krízist kell megoldani, amely a kialakulásához vezetett. Vegyük például a közbiztonságot: az emberek azt tapasztalják, hogy az adóforintjaikból működő állam nem látja el a feladatát, nem védi meg őket, ezért nekik kell azt megtenniük. Rossz válasz azonban a Jobbiké, amely a Magyar Gárdát fegyverezné fel. Gondoljunk csak bele, hova vezet ez?! Mert akkor lesz cigány gárda is, meg ki tudja, milyen félkatonai alakulatok, és így az ország anarchikus bandaháborúba süllyedhet. A kialakult helyzetre a jó válasz az, hogy minden faluban legyen rendőr, és ugyancsak jó válasz a három csapás elnevezésű törvénytervezet, amely a harmadik súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése után életfogytiglani börtönbüntetést szab ki.

- A Jobbiknak vesszőparipája a keresztény Magyarország víziója is. Kereszténydemokrata politikusként mit szól például az adventi kettőskereszt-állításokhoz?

- Először is: aki egy kicsit is otthon van a keresztény kultúrkörben, pontosan tudja, hogy Assisi Szent Ferenc óta karácsony tájékán betlehemeket szoktak állítani. A keresztállítás húsvét előtt, nagypénteken aktuá-lis. Ma egyébként hasonló a helyzet, mint Szent István idejében. Akkor is két szélsőség létezett: az első tagadta a magyar nemzeti szuverenitást, és be akarta olvasztani hazánkat a Német-római Császárságba. Ezt a "vonalat" képviselte Orseolo Péter. A másik szélsőség a "koppánykodás" volt, amely nem ismerte fel, hogy a magyar megmaradás csak a kereszténységen és Európán keresztül lehetséges. Mindkét irányzat a nemzet pusztulása felé vezetett volna. Igaz ez a mai magyar politikai szituáció-ra is. Egyfelől vannak a régi pogányok, a bukott kommunista rendszer kiszolgálói, és vannak az úgynevezett új pogányságot vallók, akik mindenféle zagyvaságot kitalálnak, csak hogy Szent István örökségét támadják. Látni kell azonban, hogy a magyar nemzet csak akkor gazdagodott szellemiekben, anyagiakban és kulturálisan, amikor nem tért le a Szent István-i útról. Ha akár balra, akár jobbra, de lecsúsztunk róla, rögtön jött a katasztrófa.

- Az új kormány előtt álló egyik legnagyobb kihívás a cigányság helyzetének megoldása. Mit tervez a polgári oldal ezen a területen?

- A roma társadalommal szemben a legnagyobb bűnt éppen a jelenlegi kormányzat követte el, mégpedig azzal, hogy megszüntette az egyes állami támogatások folyósításának a gyermekek iskolába járatását feltételül szabó, az Orbán-kabinet által bevezetett rendszert. Azonban így a tanulatlan, képzetlen roma fiatalok szociológiailag mintegy predesztinálva vannak a bűnözésre. A kormány mindeközben különböző, a szocialisták és liberálisok felé lojális, ám az özvegyek és árvák pénzét is ellopó, korrupt cigány vezetők kinevezésével önmagára nézvést kipipálta az ügyet. Mi ezzel szemben azt mondjuk, a rendelkezésre álló forrásokat konkrét programok megvalósítására kell fordítani, mindenekelőtt az iskoláztatásra. Személyükben hiteles, diplomás roma fiatalok példamutatására is szükség van. A KDNP kapcsolatban áll egy ilyen emberekből álló csoporttal, akik Hofher József jezsuita szerzetes vezetésével működnek, tehát kötődnek az egyházhoz. Ezek a fiatalok a saját erejükből kapaszkodtak fel. Mindez egészen más, mint a Magyar Bálint-félék hozzáállása, akik a rózsadombi villák többméteres kőkerítései mögül magyarázzák, hogy mennyire szeretik a romákat. Olyan környékről, ahonnan még távcsővel sem látni cigány embert.

- Nemrég egy konferencián kiemelte a demográfiai válság kérdését. Szakértők szerint nem is olyan sokára elfogyhat a magyar nemzet.

- Mi, kereszténydemokraták, úgy gondoljuk, hogy ez az ország legsúlyosabb problémája. A liberálisok azt mondják, most el lehet venni a családtámogatást, s majd ha valamitől beindul a gazdaság, akkor vissza lehet adni. Csakhogy a meg nem született gyermekeket nem lehet visszamenőlegesen megszülni. A KDNP - szó szerint - életcélja a franciáknál már bevált, a családi adózást választhatóvá tevő adórendszer bevezetése.

Az szja ugyanis igazságtalan, mert csak az adózó személy jövedelmét veszi figyelembe, azt azonban nem, hogy hány emberről - gyermekről - gondoskodik az illető. Ma azt mondjuk, hogy adjuk össze a család jövedelmét, és az adóvonatkozásokat osszuk el a család tagjainak számával. A KDNP által javasolt szisztéma erénye az is, hogy azokon segít, akik a gyermekért, s nem azokon, akik a gyermekből akarnak megélni.

- A leköszönő kabinet az egyházakkal való kapcsolattartás terén sem könyvelhetett el túl nagy sikereket. Ezen a területen mit terveznek?

- Az évek folyamán többmilliárdosra duzzadt az az összeg, amelyet kiegészítő normatíva címén nem kaptak meg az egyházi fenntartású iskolák, noha a törvény szerint járt volna nekik. Az Állami Számvevőszék személyi felelősségre vonást is javasolt ebben a témában. Márpedig ez diszkrimináció a felekezeti iskolákba járó diákokkal és tanárokkal szemben, s ehhez még az is hozzájön, hogy az elmúlt években számos lehetőségtől, például különböző pályázatokon való indulástól, el voltak zárva ezek az intézmények. Kiszámoltuk: évente fejenként mintegy kétszázezer forintot vettek el a balliberális kormányzatok az egyházi iskolákba járóktól. A tartozást az államnak az érintett felekezetekkel egyeztetve, nyilván nem egy összegben, de rendeznie kell. Meg fogunk szüntetni minden diszkriminációt.

- Az egyházakkal való kapcsolattartás formájában lesz változás?

- Elsőként vissza kell adni az egyházi kapcsolatokért felelős titkárságnak a tekintélyét és a súlyát.
Az államszerkezetben a helyének meghatározásánál pedig nyilvánvalóan figyelembe kell venni azt, hogy nem pusztán oktatási, de a szociális ellátást, a kultúrát, az egészségügyet, sőt a tábori püspökség révén a honvédséget is érintő területről van szó. Ezért olyan helyen kell lennie, ahol ez a széles koordináció biztosítható.

- Áprilisban, ha minden igaz, nyolcéves korszak zárul le. Az eddig felsoroltak mellett miket tart az ez idő alatt regnáló kormányzatok legnagyobb hibájának?

- Három ősbűnt emelnék még ki, amelyekért az MSZP-SZDSZ-kormányoknak felelniük kell. Nem felejthetjük el 2004. december 5-ét, amikor a magyar nemzet egyharmadát közjogi értelemben a szocialisták kirekesztették a nemzetből. A határon túli magyarok állampolgárságának biztosítása erkölcsi kötelességünk. Ott van a békés tüntetőkkel szembeni, az ávós időket idéző, 2006. október 23-án elkövetett rendőri brutalitás is, amelyért az elkövetőknek felelniük kell. A harmadik ősbűn az ország erkölcsi tartásának aláásását jelentette: az őszödi beszéd kiszivárogtatását követően a szocialisták és a liberálisok megerősítették Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben. Ezekhez jön még a rossz kormányzás hozadéka, amelynek következtében az ország a szociális szükséghelyzet szélén tántorog, illetve a már mindent elborító, és most már palástolhatatlanná vált korrupció. De a bukott szocialista kormány nem tudja annyira lerombolni az országot, hogy a Fidesz-KDNP az emberek segítségével ne tudná újjáépíteni.