Ígéretet tett Ashton

Ígéretet tett Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra, hogy 2013-ra eléri az egyharmadot a létrehozandó Európai Külügyi Szolgálaton (EKSZ) belül a tagállamok által jelölt diplomaták számaránya.

Létrehozva: 2010. április 27., 00:39	nyomtat	küld

Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban tanácskoztak a szolgálat leendő szerkezetéről, amelyre Ashton tett javaslatot.

Tizenegy tagállam - köztük Magyarország - egységes álláspontot alakított ki, és szószólójuk, Ausztria képviselője, valamint a többi hozzászóló a megbeszélésen sikerrel szorgalmazta, hogy a szolgálat személyi összetételének forrásoldalát tekintve záros határidőn belül alakítsák ki a háromszor egyharmados arányt a tagállami kormányokat képviselő uniós Tanács jelenlegi központi apparátusa (főtitkársága), az EU legfőbb végrehajtó szervének számító Európai Bizottság, illetve a tagállamok között.

A háromszor egyharmados arányt a Lisszaboni Szerződés előírja, de a hónapokon belül felálló külügyi szolgálat személyzetét a kezdeti időkben viszonylag nagyobb arányban töltik fel azokkal az emberekkel, akik eddig a Tanács, illetve a Bizottság apparátusában dolgoztak külpolitikai területen. Most sikerült elérni, hogy Ashton megígérte: egy hónapon belül írásban részletesen kifejti, miként fogja megvalósítani 2013-ig az egyharmados arányt, vagyis azt, hogy a tagállamok is megfelelő mértékben részesüljenek az EKSZ-en belüli pozíciókból.

Ashton elmondta, hogy hamarosan tíz vezető tisztséget, valamint 32 misszióvezetői posztot kell betölteni. Az EU külképviseleteit azokra a missziókra alapozva szervezik át az unión kívüli országokban, amelyek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt az Európai Bizottság képviseleteként működtek. Az EKSZ létrehozása átfogóbb uniós diplomáciai feladatkörökkel ruházza fel ezeket a képviseleteket.

Az Európai Külügyi Szolgálat szervezeti, személyzeti és költségvetési szabályzata olyan kérdés, aminek az eldöntésekor az Európai Parlament (EP) álláspontját is figyelembe kell venni, és az EP igyekszik minél nagyobb beleszólást kapni az EKSZ ügyeibe. Így például szeretné elérni, hogy kinevezésük előtt parlamenti szakbizottsági meghallgatásra lehessen behívni a leendő misszióvezetőket. Ezért az elkövetkező hónapokban még további kemény alkudozásokra kell számítani a tagállamokat képviselő Tanács, illetve az EP között.

(MTI)