Az innováció fontossága

Létrehozva: 2010. április 30., 10:02	nyomtat	küld

A versenyképesség romlásának egyik oka az innováció területén való lemaradásunk. A technológiai fejlesztések finanszírozásának esélyei romlottak. Csökkentek a kutatás-fejlesztésre fordított állami és magánpénzek. Drámai a romlás az alapkutatások területén is: 2005-ben a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás tekintetében még a 37. helyen voltunk, 2009-re viszont a 49. helyre szorultunk vissza. Ez 12 helynyi visszaesés. A természettudományos tárgyak oktatási színvonala alapján 2005-ben még az előkelő 14. hely volt a miénk, 2009-ben viszont már csak a 23. Ez kilenc hely.

Az Európai Unió legfrissebb innovációt elemző tanulmánya még ennél is szomorúbb képet mutat. A 27 tagország közül nálunk rosszabb általános innovációs eredmény csak öt országban van. A tanulmány úgy fogalmaz, hogy Magyarország teljesítménye jóval alatta van az uniós átlagnak, és azt emeli ki, hogy az elmúlt időszakban az innovációra és az ahhoz szükséges oktatásra egyre kevesebb forrás jutott.

Különösen jellemző nálunk, hogy az új, innovatív vállalkozások nem tudják ötleteiket piaci sikerré fejleszteni, mivel gyakorlatilag nincs meg ehhez a kockázatitőke-lehetőség. Ezzel szemben a környező volt szocialista országok, közöttük is elsősorban Románia és Szlovákia, javuló teljesítményt mutatnak. Még Bulgária eredményei is gyorsabban növekednek, mint a mieink. Ezek az adatok óriási jövőbeli veszélyekre hívják fel a figyelmet. Innováció nélkül ugyanis nem képzelhető el tartós gazdasági növekedés. "Aki megáll, lemarad" - mondja az ismert mondás. Csakhogy korunkban az is lemarad, aki lelassul. A magyar gazdaságban pedig jelentős mértékben lassult le az innováció. Éppen ezért az innováció feltételeinek javítása az új kormány egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen.

A szakmai fejlesztést ma sok környezeti tényező akadályozza. A pénzhiányon kívül jelentős gát a bürokrácia, de baj van az értékrenddel is. A gondolkodni, alkotni akaró embert az ág is húzza. Az APEH, ha újdonsággal találkozik, elsősorban azt keresi, hogy mit nem csinált a cég szabályosan. A korrupció miatt nem az alkotó, az újat, jobbat tudó, hanem a baráti körhöz tartozó cégek kerülnek ki nyertesként a közbeszerzéseknél. Pedig valamikor hazánk élen járt az innovációs eredmények tekintetében. Ezt a helyünket vissza kell szereznünk. Enélkül ugyanis örökre lemaradunk a nemzetek versenyében. A helyzet felpörgetéséhez meg kell teremteni az anyagi forrásokat, barátságossá kell tenni az innovációra képes cégek környezetét, le kell törni a bürokráciát, és fel kell számolni a korrupciót. A fejlesztéseket pedig adókedvezményekkel is bátorítani kell. A hazai kis- és közepes cégek a terület legígéretesebb forrásai. Éppen ezért helyzetbe kell hozni ezeket a cégeket. Innovációs képességeik kifejtésének támogatása egyben javítja a munkahelyteremtés esélyeit is. Statisztikák bizonyítják, hogy a hazai kis- és közepes vállalatok éppen innovativitásuk miatt képesek arra, hogy a leggyorsabban a legtöbb új munkahelyet hozzák létre.

Márpedig, mint tudjuk, legalább egymillió új munkahelyre van szükség Magyarországon. Ráadásul az sem mindegy, hogy milyenek lesznek ezek az új munkahelyek. Az innovatív kis- és közepes vállalkozások az általános tudásszintet is növelő, a munkavállalók tudására is igényt tartó munkahelyeket tudnak teremteni. A gazdaság általános versenyképességének növeléséhez pedig erre nagy szükség van. Nagyon fontos ezért, hogy a készülő országos stratégiának fontos fejezete legyen az innovációs stratégia, amely azt fogalmazza meg, hogy a fejlesztések felgyorsításához milyen konkrét módszereket kíván alkalmazni a kormány, és ezek segítségével mikorra, milyen eredményeket tervez elérni.

A gazdaságban remélt teljesítményjavulást pedig az államirányítás, a kormányzati munka területén megvalósuló innovációkkal kell megtámogatni. Ennek része lehet a rugalmas, átlátható és minőségközpontú irányítási rendszer kialakítása, a hierarchikus-bürokratikus vezetés helyett az olyan vízszintes, a szakmai kapcsolatokat erősítő rendszerek megteremtése, amelyekben helyet kaphatnak a különböző tudományos műhelyek.

Az ország számára pedig célul kellene kitűzni, hogy általános innovációs teljesítményeink tekintetében lépjünk feljebb a nemzetek listáján, és kerüljünk át legalább a "követő innovátorok" csoportjába, ahol például Ausztria, Szlovénia is található. Ez egyben gazdasági fejlődésünk felgyorsulását és ezzel együtt életszínvonalunk javulását is eredményezné. A magyar emberek pedig éppen ezt várják az új kormánytól.