Politikai Gazdaságtan

Létrehozva: 2010. április 30., 16:30 | Utoljára frissítve: 2010. május 2., 15:40	nyomtat	küld

- Nyolc év után elköszön a Heti Választói, mivel kormányzati szerepre készül. A lapunkban ismertetett közel négyszáz közgazdasági könyv, cikk és elemzés közül melyik gyakorolta a legnagyobb hatást önre?
- Főként közgazdasági művek recenzálására vállalkoztam, de a lélektan, a biológia területeire is átmerészkedtem időnként: minden könyv külön izgalmas világ volt. A harmadik egyetemet jelentették nekem. A közgázt Budapesten végeztem el 1977-ben. A másodikat Kopátsy Sándor műhelyében a nyolcvanas-kilencvenes években. A külföldi szerzők közül a legtöbbet az amerikai Nobel-díjas közgazdásztól, Joseph Stiglitztől tanultam. A Heti Válaszban ismertetett írásoknak azonban van egy közös vonásuk: szerzőik az új korszakról értekeznek, s túlléptek a neoliberálisnak nevezett felfogáson, amely a globális pénzügyi-gazdasági válság következtében szinte mindenhol megbukott.

- Ön szerint a magyar közgazdászok mennyire vannak elmaradva a világ szellemi élvonalától?
- Fényévnyire. A magyar közgazdász-társadalom ott tart, ahol a világ a nyolcvanas években tartott: a szakma hazai elitje beleragadt a neoliberális gondolkodásba. Persze vannak üdítő kivételek. Kopátsy Sándor, Cséfalvay Zoltán, Szapáry György, a fejlődéstani csoportból Róna Péter, Varga István és Csaba László könyvei a régióban is kiemelkedőek. A fordulat azonban a fiataloktól jön: ígéretes új műhelyek működnek a Közjó és Kapitalizmus Intézettől a Követig.

- A Fidesz gazdaságpolitikájának meghatározó műhelyeit hová sorolná?
- Mi ugyanazt gondoljuk és mondjuk a közgazdaságról és a gazdaságpolitikáról, mint a Heti Válaszban ismertetett művek szerzői. Azaz hogy a munka, a termelés és a növekedés fontos, mint ahogy az erkölcs és az állam szerepe is újra fontos. S hogy létezik politikai gazdaságtan, mert a politika formáló erővel jelen van a gazdaságban. Valljuk, hogy a globalizáció új szakaszba lépett: újra értékes lett, ami regionális, ami hazai, ami helyi.

- Milyen sorsa lesz az ön által vezetett Magyar Gazdaságfejlesztési Intézetnek?
- Utoljára beszélgetünk itt, ahol az 1998-ban győztes Fidesz gazdasági programja készült, s ahonnan később is számos tanulmány került napvilágra. Az intézet álomba merül. Szakértői - már az új kormány alatt - munkába állnak, hogy a napi gazdaságpolitikában is megvívják azt a harcot, amelyet a Fidesz programalkotó műhelyében már megharcoltak, amikor megalkották a Talpra állás és felemelkedés nevet viselő, hamarosan nyilvános vitára kerülő új gazdaságfejlesztési programot.

- Mi lesz az új kabinet első gazdaságpolitikai lépése?
- A gazdaságpolitikai fordulatnak két szakasza lesz. Az első azonnal megindul a kormányváltással, az új kormányszerkezet kialakításával. Meghatározó döntéseket azonban csak gyors, de alapos leltár után szabad hozni. Ebből látni fogjuk, hogy az év közepén milyen azonnali változtatásokra lesz szükség és lehetőség az adórendszerben, a bürokrácia leépítésében a növekedés beindítására és a gazdasági versenyképesség megerősítésére. A magyar gazdaság 17 éves beruházási és ötéves építőipari mélyponton van. Ezt kell megfordítani. A második szakasz 2011. január elsején veszi kezdetét egy teljes körű adóreformmal, és egy új, a korábbihoz képest tágasabb, s forrásokban is gazdagabb Széchenyi Tervvel.

- A több ellentmondó fideszes nyilatkozat után valljon színt: lesz idén adócsökkentés?
- Lesz. Két teher nyomja ma a vállalkozók és munkavállalók vállát: a túlzott bürokrácia és a túladóztatás. Magyarország 183 állam közül a 151. helyen áll az adóterhelés mértékét tekintve, miközben Írország a 7., Szlovénia a 75. helyen szerepel. Így nem lehet versenyezni. De a bürokratikus terheket tekintve sem vagyunk sokkal kedvezőbb helyzetben. Ha a bürokráciát nyesni akarjuk, ahhoz az adórendszert is át kell alakítanunk. Az egyik csökkentése nem képzelhető el a másik nélkül. Az adórendszer gyökeres átalakítása három alapelven nyugszik majd: az egyszerűségen, az adók számának és mértékének csökkentésén, valamint az adózók körének kiszélesítésén. Idén elindul az adócsökkentés, és 2011. január elsejétől már életbe lép az új, immár családi adózásra épülő rendszer. Ezt ígértük a választóknak, s erre van szükség a népesedési fordulathoz is.

- Gondolja, hogy demográfiai problémákat lehet közgazdasági és adózási technikákkal kezelni?
- Csak közgazdasági és csak adózási technikákkal nem lehet, de ezek nélkül sem. A népesedési Fordulathoz öt feltétel kell. Mindenekelőtt elérhető otthonra van szükség, második helyen a kismamák munka világába való visszatérését kell megoldani. A gyermekvállalás ösztönzői között a harmadik helyre sorolhatók az adórendszerben nyújtható kedvezmények. Franciaországban három gyermek esetén a két kereső szülőnek például már nem kell adót fizetnie: nekünk is ez a célunk. Negyedik helyen áll az óvoda és a bölcsőde: kétszeresére kell emelni a férőhelyek számát. Az ötödik: legyen divat a gyerekvállalás! A magyar nők vállalnák Európában a legtöbb, kettőnél is több gyermeket. A vágyak terén tehát jó helyen állunk, de visszahúz a valóság, és nem születnek meg a kívánt gyermekek.

- Aligha hat serkentően a gyermekvállalási kedvre a devizaalapú lakáshitelek törlesztőrészleteinek kiszámíthatatlan emelkedése.
A közel 900 ezer devizahitellel ren delkező család veszélyeztetett helyze tét meg kell szüntetni, a kilakoltatáso kat fel kell függeszteni. Legalább 300 ezer devizahiteles van közvetlenül ve szélyben. Nem lehet egy országot talp ra állítani úgy, hogy közben emberek százezrei veszíthetik el fejük fölül a te tőt. De spekulánsokkal sem lehet gaz daságot építeni, akik hiéna módjára csapnak le a bajba jutott emberek in gatlanjaira. A kialakult állapotokért az állam és a bankrendszer felelős: bűnös felelősség terheli a jegybank vezetését és a Gyurcsány-Bajnai-kormányt azért, hogy tétlenül nézte a devizahite¬lek elszaladását. Sőt! Valójában még tá mogatták is, hogy a háztartások forint helyett devizában adósodjanak el, mi közben sorra adták fel az euró átvéte lére kitűzött céldátumokat. Eltörölték a lakásvásárlásokhoz és az építkezé sekhez nyújtott állami támogatásokat. A jegybank és a kormány felelőssége, hogy ilyen mérvű gazdasági kockázat lépett fel másfél millió embernél. Az új polgári kabinet megteszi mindazt, ami javíthat a helyzeten.

- Milyen alapelveken fog nyu godni az új Széchenyi Terv?
Szellemi alapja és gazdaságfejlesz tési iránya ugyanaz lesz, mint az első nek. de az új terv már uniós forrásokra is támaszkodik majd. Teljes fordulatot kell elérni az európai uniós pénzek felhasználásában. Ma papíron növeke désre és munkahelyteremtésre megy el a támogatások nagy része. A gyakorlatban viszont szökőkutakra, dísz burkolatra, nem munkahelyteremtő beruházásokra: pazarlás, átgondolat lanság és káosz jellemzi az uniós for rások szétosztását, amiből nem indult be sem a gazdaság növekedése, sem a foglalkoztatás bővülése. Az idén csak kisebb kiigazításokat és a pályáztatá si folyamatok felgyorsítását tervezzük. Itt egy gyors változás több kárt okozna, mint hasznot. Jövőre viszont új pályá zati rendszert vezetünk be a kitörési pontokra, így a foglalkoztatás javításá ra és az innovatív iparra koncentrálva.

- Mit várnak a változtatásoktól?
Azt, hogy a foglalkoztatás javítása révén sikerül mindenekelőtt a képzet len embereknek munkát biztosítani főként az építőiparban, a mezőgazda ságban, a turizmusban és a családi szol gáltatások terén. Ma a képzetlenek kö rében 19 százalékos a foglalkoztatási ráta, míg a diplomások esetében 72, a képzettséggel rendelkezők esetében pedig 63 százalék. 850 ezer embert szeretnénk az új pályázatok, a beinduló la kásépítések, az energiahatékonyságot szolgáló felújítások, valamint a belföl di mezőgazdasági programok révén munkához juttatni. Gazdaságfejleszté si programunk a high-tech ipar terén 25 kitörési pontot tartalmaz. Legfonto sabb eleme az egészségipar: a gyógy szer- és orvosiműszer-ipar, a gyógy- és egészségturizmus, a négy nagy egyete münkön zajló orvosképzés, a magyar gasztronómia. Alapvető nemzeti érdek, hogy a magyar emberek egészséges magyar élelmiszereket fogyasszanak. Ezért támogatni, s nem elsorvasztani kell a hazai élelmiszeripart.

- Ezek szerint már nemcsak a kisvállalkozások állnak az új prog ram középpontjában?
- A pályázati rendszerbe minden olyan vállalkozásnak bele kell férnie, amelyik növekedni és munkavállalói nak létszámát tekintve is bővülni akar, így a mikrovállalkozásoktól kezdve a nagyobb, magyar magántulajdonban lévő vállalatokon át a multinacionális társaságokig. Legfontosabb célunk egy erős, hazai tulajdonú középvállalati kör felépítése. Ennek érdekében átalakít juk az állami beruházással foglalkozó intézményrendszert, mert ma kaotiku sak a játékszabályok. Átvizsgáljuk a Ma gyar Fejlesztési Bank pénzügyi és támo gatásközvetítő vállalkozásait, tőkével is megerősítjük a vidéken jelentős helyis merettel rendelkező takarékszövetke zeteket, hogy a gazdaságfejlesztésben nagyobb szerepet játszhassanak. Az energiahatékonysági programokat fi nanszírozó zöldbank pedig az MFB le ánybankjaként alakulhat meg.

- Benne lesz abban a bizottság ban, amely újratárgyalja hitelün ket a Nemzetközi Valutaalappal?
- Természetesen igen. Két szempont ból is nyomasztó az IMF-hitel. Egyrészt nyomasztó a felvett összeg nagysága, amely miatt 80 százalék fölé ugrott a magyar állam adóssága a bruttó hazai termékhez képest. Ráadásul mértéke még a távozó kormány szerint is nö vekedni fog legalább egy-két százalék kal, miközben a gazdaság teljesítmé nye még fél évig zuhanni fog. De az is nyomasztó, hogy az IMF a leköszö nő kormány megbízhatatlan számai nak foglya. Rajtuk kívül már mindenki tisztában van a 3,8 százalékos állam háztartási hiány tarthatatlanságával. Ha ezt sejtik is az IMF-nél, nyilvánosan egyelőre nem mondhatják ki az új kor mány megalakulásáig.

- Korábban úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt nyolc év gazdaság politikája tömegszerencsétlenség hez vezetett. Mitől tart jobban: a választók csodavárásától vagy a feladat nagyságától?
Egyiktől sem, mert a kihívás lel kesítő. A feladat nehéz, de egyszerű. Tudjuk, hogy újra kell indítani a gaz dasági növekedést. Tudjuk, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet kell lé tesíteni ahhoz, hogy elérjük az unió foglalkoztatási átlagát és fenntartha tó költségvetési egyensúly jöjjön létre. A fordulat elindul az új kormány alatt, az első pozitív jelekre a gazdaság te rén még legalább 6-12 hónapot kell várni. 2013-ra - hiszem és remélem - már mindenki érezheti az eredmé nyeket. A csodavárás érthető és helyes, de a csoda nem egy óra vagy egy nap alatt fog megszületni, hanem a négy év során.