Átadták az első új típusú európai fregattot

A francia elnök jelenlétében adták át kedden a nyugat-franciaországi Lorient kikötőjében a francia-olasz együttműködéssel elkészült első új típusú, úgynevezett európai többfeladatú fregattot (FREMM), amelyből Franciaország 11 példányt rendelt 7 milliárd euró értékben.

Létrehozva: 2010. május 4., 22:59 \| Utoljára frissítve: 2010. május 4., 23:00	nyomtat	küld

A jelen pillanatban legfontosabb európai haditengerészeti program célja a tengeralattjárók elleni védelmet és a légtérellenőrzést biztosító francia fregattflotta teljes megújítása, de a FREMM gyártói jelentős exportmegrendelésekre is számíthatnak.

Nicolas Sarkozy államfő az új típusú fregattot a francia "ipari ambíciók jelképének", a hajógyártást pedig a "gazdasági stratégia központi elemének" nevezte a francia hajóépítési igazgatóság (DCNS) lorient-i központjában.

Az új típusú fregattból Franciaország 11, Olaszország pedig tíz példányt rendelt. Görögországgal is tárgyalások kezdődtek, még a pénzügyi válság előtt, valamint Algéria, Szaúd-Arábia és Brazília is jelezte érdeklődését. A 142 méter hosszú FREMM automatizált, és mérete ellenére szinte észrevehetetlen.

A többfeladatú fregattok építéséről 2005-ben kötött együttműködési megállapodást Franciaország és Olaszország. A most átadott első FREMM 2012-ben állhat szolgálatba.

A francia elnök úgy ítélte meg, hogy az új fregattprogram tíz évre biztosítja a munkát a 75 százalékban állami tulajdonú DCNS lorient-i gyárának.

A DCNS 25 százalékos tulajdonosa a Thales repülő-, űr-, védelmi-, biztonsági és fuvarozó cég, amelyet a francia állammal együtt az ünnepélyes átadás előtt néhány órával kötelezett egy bíróság 630 millió euró illegálisan kifizetett jutalék visszafizetésére. A jutalékot hat francia fregatt 1991-es tajvani eladásáért fizették ki.

A sokáig az évszázad üzleteként emlegetett 2,5 milliárd eurós szerződésért kifizetett csúszópénzek miatti büntetés zömét a cég legfőbb részvényesének, a francia államnak kell állnia.

A szerződés kapcsán esetleg francia személyeknek is juttatott csúszópénzek ügyében éveken át folyt nyomozás, de Renaud van Ruymbeke vizsgálóbíró végül vádemelés nélkül zárta le a vizsgálatot arra hivatkozva, hogy több esetben is kérte bizonyos dokumentumok titkosságának feloldását, de mindig elutasító választ kapott. Később politikusok is kezdeményezték, hogy a szerződés minden részletére fény derülhessen, de ezt valamennyi - jobb- és baloldali - kormány megtagadta.

(MTI)