ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Az új kormánynak van vészforgatókönyve

Hamarosan beterjeszti az új kormány javaslatát Brüsszelnek a még lekötetlen, mintegy 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás elosztásának megváltoztatásáról - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Matolcsy György, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő vezetője. Hangsúlyozta: magyar állampolgárként és közgazdászként úgy gondolja, hogy a jegybank vezetésének lemondása lenne a helyes megoldás.
Létrehozva: 2010. május 12., 13:13 | Utoljára frissítve: 2010. május 13., 09:37
nyomtat küld

- Néhány napja jelentette be, hogy egy állami alap segítségével tudják majd a bajbajutottak lakáshiteleiket devizaalapúról forintalapúra váltani. A javaslatra reagálva Simor András jegybankelnök azonnal közölte, hogy a terv megvalósítása az árfolyam- és kamatkülönbség miatt több száz milliárd forintos költséggel jár. Most, amikor kong az államkassza, miből kívánják előteremteni ennek forrását?

- Jelenleg 24 milliárd euró a magyar lakosság devizatartozása: mintegy 900 ezer családnak van devizahitele, ebből 300 ezer család van közvetlen veszélyben. Nem engedhető meg, hogy emberek tömegei kerüljenek az utcára. Aki nem képes megkapaszkodni a bankok hitelmentő programjaiban, annak egy állami alap révén fel kell kínálni a lehetőséget, hogy megfelelő feltételekkel átválthassa a devizahitelét forintra. A forinthitel már biztonságos, mert nincs árfolyamkockázata. Ha viszont az adós az átváltott forinthitelt sem tudja fizetni, akkor lehetőséget kell adni arra, hogy ez az állami alap megvásárolja a lakástulajdont, és bérletté alakítsa át. Ezeknek a költségeknek a finanszírozásában mindhárom résztvevőnek szerepet kell vállalnia: a bankrendszernek, a hitelfelvevőknek és az államnak. Hangsúlyozom: a devizahitelesek tömeges bajba jutása társadalmi, majd gazdasági válságot is eredményezhet, aminek sokkal nagyobb ára lenne. Az államnak tehát a kötelességét kell teljesítenie, így meg kell találnunk a forrásokat erre a célra.

Megosztott terhek

- Milyen esélyeket lát arra, hogy a probléma rendezésébe be tudják vonni a bankokat?

- A bankokkal mindenképpen egyeztetnünk kell. Nemcsak erről a kérdésről, hanem a gazdasági stratégiánkról is, mint ahogy ezt tettük annak idején a Széchenyi-terv kidolgozásakor, sőt, az otthonteremtési programunkat sem tudtuk volna annak idején sikerre vinni a támogatásuk nélkül. A bankrendszer esetében azonban bizonyos területeken a mainál erősebb szabályozásra van szükség, elfogadhatatlan például az egyoldalú szerződésmódosítás. Más területeken ugyanakkor többletlehetőségeket kínálhatunk a bankoknak, például az uniós források átcsoportosításával. A brüsszeli pénzek elosztásánál a jelenlegi 14-18 százalékról 50 százalékra szeretnénk felemelni a kis- és középvállalkozások felé irányítható összegeket, ezzel a bankrendszer is jobban járna hosszú távon.

- Az egyes operatív programok közötti átrendezésre Brüsszel engedélyére is szükség van, miközben időnk alig maradt az EU-s pénzek lehívási ütemének csigalassúsága miatt. Hogyan lehetne gyorsítani annak érdekében, hogy ne vesszenek el végül a támogatási források?

- Még júniusban az unió elé visszük azt a javaslatunkat, amely szerint a 2007-2013 közötti periódusból megmaradt, még lekötetlen mintegy 3000 milliárd forintra egy más elosztási szerkezetet javasolunk, vagyis azt, hogy a gazdaság fejlesztésére fordítsuk a pénz döntő többségét. Erről már folytattunk előzetes tárgyalásokat az unióval, nyitottak voltak a módosításokra, mivel nekik is az a véleményük, hogy nem hozott növekedést az eddigi pénzek lehívása.

- Az adócsökkentéssel és -átrendezéssel kapcsolatban mely adónemeket törölnek el, illetve vonnak össze, és pontosan mikortól?

- A hároméves adóprogramunkat ez év közepétől indítjuk el. Magyarországon a világ 183 állama közül a 151. legmagasabb az adóterhelés, innen a száz alatti helyre szeretnénk lemenni három év alatt, ami óriási feladat. Szűkíteni szeretnénk az adónemek számát: 12-16 adót szüntetnénk meg vagy vonnánk össze, ezek egy része kis adó. A harmadik elem az egyszerűsítés, az adórendszer bonyolultsága terén ugyanis a 138. helyen állunk, miközben például Szlovénia a 75. helyet szerezte meg. Végül az adóbázis szélesítésére is törekszünk, jelenleg ugyanis nagyon kevés adózó tart el sok embert.

- A 800 ezer rokkantnyugdíjassal kapcsolatban terveznek-e változtatást?

- A visszamenőleges vizsgálatok nem váltak be, így a rokkantnyugdíjazás feltételeit a jövőben kell szigorúbban betartatni. Ezt a létszámot magam is irreálisnak tartom, ám az elmúlt húsz évben felgyülemlett problémákat nem tudjuk majd néhány hónap alatt megoldani.

Csendes trükkök

- A szuperbruttóval kapcsolatban - amelyet a lakosság zöme nem is ért - próbáljuk meg helyére tenni a dolgokat. Először százmilliárd forintos nagyságrendű adócsökkentésként jelentették be, majd a napokban kiderült, hogy eltörlése 400 milliárd forintos bevételkiesést jelentene. Hol van az átverés?

- A kormány két trükköt vetett be, de erről nem értesített senkit. Adócsökkentés címén a személyi jövedelemadó és a járulékok kulcsának mérséklését áttolta az áfaemelésre, vagyis adóteher-könnyítésről szó sem volt. A kormány 2010-re is ezermilliárd forintos megszorító csomagot engedett rá a gazdaságra, miközben ez az ötödik esztendő, hogy adóemelésekkel működő megszorító politikát folytatnak, amelynek eredménye az itthoni gazdasági válság mélyülése lett. A második trükk a szuperbruttósítás volt, vagyis az, hogy a munkaadói járulékokat is betették a személyijövedelemadó-alapba, amelyet megadóztattak. Ezt sokan nem vették észre és keresték a pluszpénzt a borítékban - hiába. Szerintünk ezt a trükköt azonnal ki kell venni a rendszerből, mert a gazdasági növekedés beindításához pénzre van szükség. Ennek egyik oldala az uniós források beruházásai, a másik, hogy az embereknél kell több pénzt hagyni.

- Erre mondják elemzők, hogy több száz milliárd forint bevételtől esne el a költségvetés.

- Ezt három elem is ellensúlyozza. A bürokrácia ritkítása, a korrupció csökkentése és a fél-szuperbruttósítás kivétele, ez utóbbi önmagában egy százalékponttal emelheti a gazdaság idei növekedését, ami százmilliárd forint költségvetési többletbevételt hozhat. Hazánkban 2800 milliárd forintot visz el a bürokrácia: ez óriási tartalék.

- A személyi jövedelemadónál hol szeretnének változtatást?

- A rendszerben jelenleg meglévő kedvezmények nagy részét meg kívánjuk szüntetni, s csupán kétfajta adókedvezmény maradna meg: a gyermekvállalással és az otthonteremtéssel kapcsolatos kedvezmény. Mivel a többi kedvezmény megszüntetése nyomán források szabadulnak fel, lesz pénzünk egy hatékony, gyermekvállalást ösztönző rendszer bevezetésére. Az új rendszer részleteit most dolgozzuk ki, az már biztos, hogy a francia adórendszert vesszük alapul. Itt az első gyermek után is jár adókedvezmény, a második után már több a kedvezmény mértéke, míg a legtöbbet három gyermek után lehet kapni. A gyermekeket nevelő szülők keresetének összegéből lehet tehát majd levonni az adókedvezményt.

- A gyermeküket egyedül nevelőkre is érvényes ez a kedvezmény?

- Minden gyermek érték, minden gyermek vállalását támogatnia kell az adórendszernek.

- Ön kifejtette, hogy az idei évre várható államháztartási hiány a hivatalos 3,8 százalékos cél helyett a GDP 4,5-6,5 százaléka lehet. Mivel kívánják meggyőzni a Nemzetközi Valutaalapot arról, hogy engedélyezzen számunkra nagyobb hiányt az idei évre? Nem gondolja, hogy a jelenlegi befektetői hangulat mellett igen veszélyes lehet az IMF-fel és az EU-val rögzített államháztartási hiánycélon módosítani?

- Ne felejtsük el, hogy a 27 európai uniós tagállamból 18-ban öt százalék feletti az idei hiányterv, ráadásul a valóságos deficit mindenhol magasabb lesz a tervezettnél. Amennyiben tehát mi öt százalék feletti hiánnyal zárnánk az idei évet, akkor mi lennénk a 19.-ek. Ami pedig a tárgyalásainkat illeti, nekünk nem főnökünk sem az IMF, sem az EU. Hazánkat egyébként nem elsősorban az államháztartási hiány, hanem a magas államadóssága miatt tartják kockázatos terepnek a befektetők. Az eladósodottságunk miatt kerülünk fel állandóan a legveszélyeztetettebb országok közé. Persze 2006-ban, amikor a kormány a magyar állampolgárokat és a nemzetközi pénzpiacot egyaránt becsapta a deficit valós mértékéről, akkor a hiány volt az első válságok, most azonban az államadósság jelenti a legnagyobb gondot. A második tényező, ami miatt a legkockázatosabb országok között tartanak minket számon, az alacsony gazdasági növekedés.

Magyar csiga

- Ebben a tekintetben is az utolsó helyen állunk.

- Valóban, erre az évre egyedül hazánk esetére jeleztek előre gazdasági visszaesést. Évközi adócsökkentés esetén mínuszból pluszba fordíthatnánk át az idei növekedést, mivel az idei évre tervezett tehercsökkentő intézkedések összesen egyszázalékos GDP-növekedést eredményezhetnek. A harmadik magyar kockázati tényező még mindig nem a hiány, hanem a foglalkoztatás szintje, amiben szintén utolsók vagyunk az unióban.

- Sajnos sikerült Máltát is megelőznünk - hátulról.

- A máltai teknős megelőzte a magyar csigát, sikerült ezt a bravúrt is végrehajtanunk. A befektetők azért nézik a foglalkoztatási adatokat, mert tudják: ha kevesen dolgoznak, akkor a költségvetés bevételei is bizonytalanok, a kiadások viszont magasak, mert sok embert kell eltartania az államnak. A magyar esetben tehát az államháztartási hiány az államadósság, a növekedés és a foglalkoztatás után következik, mint negyedik kockázati tényező.

Elvesztett hitelesség

- Ez lehet, de a jelenlegi folyamatok mégis arra utalnak, hogy a befektetők szinte semmit nem tolerálnak, és csak a legkevésbé kockázatos piacokon kívánnak megjelenni. Nem gondolja, hogy ebben a helyzetben egy, a hivatalosnál magasabb hiány bejelentése veszélyekkel jár hazánkra nézve?


- Nem gondolom, azt ugyanakkor fontos leszögezni: nem mi akarjuk a nagyobb a hiányt. A hivatalosnál nagyobb deficit már benne van a rendszerben, hiszen a bevételek kisebbek, a kiadások pedig nagyobbak a tervezettnél, ezért pedig nem a Fidesz a felelős. A Varga Mihály által vezetett tényfeltáró bizottság munkája nyomán hamarosan ki fog derülni, menynyivel rosszabb a helyzet az eddigi kormányzati kommunikációhoz képest. Mi világossá tettük: nem tűrünk el magas deficitet, a hiányt 4,5 és 6,5 százalékos sávban kívánjuk tartani. Sokat számít az IMF és az EU szava, de legfontosabb mégis a pénzpiacok bizalma. Nekünk ezt kell visszaszerezni. Ehhez határozott, hiteles kormányra és kormányprogramra van szükség. Emellett egy olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely egyrészt elismeri, hogy nagyon rossz a helyzet nálunk, ám azt is megmutatja, hogy képes kezelni egyszerre az eladósodottság, a gazdasági visszaesés és az alacsony foglalkoztatottság problémáját, nem eleresztve az államháztartás hiányát. Az IMF, az EU és a pénzpiacok tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon az immár ötödik éve tartó megszorítások nem hoztak eredményt: az államadósság folyamatosan nőtt, s a gazdaság teljesítménye romlott.

Simornak mennie kell

- A bizalom visszaszerzése viszont sok időt vesz igénybe. Van vészforgatókönyvük arra az esetre, ha a nemzetközi pénzpiacok mégsem nyugodnak meg, és egy újabb globális bizalmi válság veszi kezdetét?

- A Fidesz mögötti közgazdasági műhelyek már a 2008-as válságot is időben előre jelezték, ezért is siettették az euró minél előbbi átvételét. Több forgatókönyvet készítettünk, s számoltunk a jelenleginél sokkal rosszabb helyzet kialakulásának lehetőségével is. A legrosszabb forgatókönyv szerint egyébként az EU-ban egészen 2012 végéig még nem lesz tartós fellendülés. Nekünk erre az esetre is fel kell készülni, a nemzetközi válság még egyszer nem érheti hazánkat védtelenül.

- Ehhez a jegybankkal is megfelelő kapcsolatra lesz szükség. Hogyan kíván viszonyulni az új kormány a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetéséhez? A jövőben is sürgetni fogják Simor András eltávolítását?

- Az MNB az elmúlt években súlyos hibákat vétett. Ilyen volt a devizahitelezés elengedése, a lassú kamatcsökkentés, s hogy a jegybank nem élt a gazdaságélénkítés monetáris eszközeivel. További alapvető hiba, hogy a jegybank elengedte az inflációt. Tavaly a 27 EU-tagállam közül nálunk volt a leggyorsabb a pénzromlás üteme, s számos jel utal arra, hogy ez idén is így lesz, holott az MNB-nek éppen az árstabilitás elérése és megőrzése lenne a legfontosabb feladata. A szakmai hibákon túl etikai fenntartásaink is vannak. Mint a közpénzügyekért felelős kormánytagnak kötelességem együttműködni a mindenkori Magyar Nemzeti Bank vezetésével. Mint magyar állampolgár és közgazdász ugyanakkor azt gondolom: a jegybank vezetésének lemondása lenne a helyes megoldás. A közszereplés és az offshore nem fér össze.

(Szabó Eszter - Szabó Anna, Magyar Nemzet)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések