Új irány

Létrehozva: 2010. május 18., 08:43	nyomtat	küld

Bajba jutott ország vagyunk. Nyolc éve védekezünk, ahogy lehet. Akik csapdából menekülnének, mert elvesztették munkájukat, nem fizetik ki bérüket, kevés a nyugdíjuk, vagy nem tudnak megélni elértéktelenedett fizetésükből, hosszú évek óta hordják életük, családjuk, javaik köré az alkalmi munkák, megbízatások, átmeneti megoldások homokzsákjait, hogy életüket ne árassza el a szegénység. Mások azért küzdenek, hogy saját kezükkel épített házuk alapjait ne mossa alá az eladósodás. Sokan bíznak abban, hogy most minden új: az irány, a korszak, a kisebb állam álma, a minisztériumi struktúra. Az optimista ember azt vallja, amit egy makacs kisvállalkozótól hallottam: a munkámhoz kell egy kocsi, de ahhoz nem vagyok elég gazdag, hogy használtat vegyek.

Talán így vagyunk mi is: azért kell annyi mindent átalakítani, kisebbé, gazdaságosabbá, átláthatóbbá tenni, mert az elmúlt nyolc év alatt túl sok pénz folyt el, s kísérletezgetésre már nincs idő. Új kell, mert a régi toldozgatása-foldozgatása nem éri meg az árát. Az irány új, a közeg régi. Navracsics Tibor az Országgyűlésben "szolgáló államról" beszélt, ahol az állam nem ellensége, hanem partnere az állampolgárnak, Lamperth Mónika viszont párttársai nevében is folytatta a jól ismert aggódást, ezúttal a Fidesz "rendkívüli hatalomkoncentrációja" miatt. A Fidesz-KDNP törvényjavaslat-csomagjának elemei egyfelé mutatnak: rendigény, átláthatóság, takarékosság és a felelősségi körök egyértelművé tétele irányában.

Új irány? Hogyne lenne az egy olyan országban, ahol állami cégeknél, közintézményeknél jól körülhatárolt felelőtlenségi körök jöttek létre a rejtett érdekszövetségek védelmében. Egy olyan országban, ahol a föltárt korrupciós ügyekben a hivatali vezetők kijelenthették, "vállalják a politikai felelősséget", ami nyelvükön azt jelentette, hogy morális menthetetlenségüket elismerték, de posztjukhoz ragaszkodnak. Jó lesz tehát egy új irány. Olyan ország felé mutasson, ahol, ha egy miniszter kijelenti, hogy vállalja a politikai felelősséget, az azt jelenti, hogy elsején már veszi is a kalapját.

Kisebb parlament, kevesebb minisztérium, csökkentett létszámú önkormányzati testületek, rövidebb kampányidőszak. A kisebbítésből úgy lesz erősödés, hogy a bővítést, létszámemelést nem az adminisztráció vonalán tartjuk fontosnak, hanem például az állampolgár biztonságának megerősítéséért hozott intézkedéseknél. Kevesebb parlamenti képviselő, több rendőr? Igen. Ha Borsodban laknék, és veteményesem lenne, még inkább pártolnám ezt az elképzelést. A bővítés egy másik területe: morális megerősödésünk a kettős állampolgárság révén. Ne higgyük egy percig sem, hogy a kettős állampolgárság megadása csak a határon túliaknak szól. Az nekünk is szól. A saját lelkiismeretünkhöz.

Az eső nem szűnik. Kétezer embert már kitelepítettek. Nyolc év kevésnek bizonyult a gátrendszer felfejlesztéséhez, a beharangozott víztározók megépítéséhez. Új irány kellene ebben is. Az árvíz elleni védekezés nem szezonális téma. Leszakadt villanyvezetékeket, kidőlt fákat Budapesten is láthatunk, de az ítéletidő vidéken pusztít a legjobban, ahol hegyekből alázúduló, megáradt patakok, medrüket kicsinek érző folyók ellen kell védekezni.

Ha árvíz, akkor Orbán-kormány?

Mondják, az Úristen az erőseket teszi próbára leginkább.