Idejében lépett Deutsch: uniós pénzalap a kárenyhítésre

Létrehozva: 2010. június 3., 12:55	nyomtat	küld

Annak ellenére, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, a hivatalban lévő szocialista kormányok, a Gyurcsány-korszak kormányai a Magyarországot sújtó természeti katasztrófák esetében nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy az EU-nak létezik egy ilyen helyzetek megoldását segítő alapja. Az úgynevezett szolidaritási alap pont azt a célt szolgálja, hogy az unió polgárai a rendelkezésre álló költségvetésből segítséget kapjanak a természeti katasztrófák enyhítésére.

- Képviselő úr, már bő két héttel ezelőtt felvetette, hogy érdemes lenne az Európai Unióhoz fordulni anyagi segítségért az árvíz miatt. Így van?

- Igen, levélben javasoltam Balázs Péter akkori ügyvezető külügyminiszternek, hogy a magyar kormány a lehető legrövidebb időn belül kérjen segítséget az Európai Uniótól, és minden rendelkezésre álló lehetőséget használjon ki az árvízi védekezésben, majd később az árvízi katasztrófa kárainak enyhítésében. Nagyon sajnálatos, hogy 2004 óta, mióta Magyarország az Európai Unió tagja, a hivatalban lévő szocialista kormányok, a Gyurcsány-korszak kormányai a Magyarországot sújtó természeti katasztrófák esetében nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Uniónak létezik egy ilyen helyzetek megoldását segítő alapja. Az úgynevezett szolidaritási alap pont azt a célt szolgálja, hogy az unió polgárai a rendelkezésre álló költségvetésből segítséget kapjanak a természeti katasztrófák enyhítésére.

- Legyünk tárgyilagosak, a Gyurcsány-kormánynak fele annyi árvíz nem jutott ki, mint annak idején az első polgári kormánynak.

- Ez valóban így van. Akkor sajnos még nem voltunk az unió tagja. Most viszont azok vagyunk. Ennek is köszönhető, hogy jelentős anyagi segítséget kapott már az árvízi védekezés során is a magyar állam. Több mint kétmillió homokzsák előállításához, legyártásához szükséges forrást biztosított az unió. Amint pedig összesíteni lehet a károkat, és ezek elérik azt a mértéket, amely mérték esetén egy adott uniós tagország a szolidaritási alap segítségét kérheti...

- Mit jelent ez a mérték? Egy bizonyos költséghatárt?

- Igen, ezt kétféle módon határozza meg az erre vonatkozó uniós jogi norma. Hogyha a kár összege meghaladja a hárommilliárd euró összeget, vagy pedig az adott ország 2002-es szinten számított bruttó hazai össztermékének, a GDP-nek a 0,3 százalékát. Sajnos könnyen lehet, hogy ezt nemhogy eléri, hanem jelentősen meg is haladja ez a kárösszeg, és akkor bizony az új Orbán-kormány annak rendje és módja szerint újra az unió segítségét fogja kérni. Ezen túlmenően javaslatot tettem arra, hogy a segítség harmadik formáját is vegyük igénybe. Az unió ugyanis hozzájárul, hogy a természeti katasztrófát szenvedett ország gyorsított ütemben juthasson hozzá más uniós támogatási összegekhez, például a regionális fejlesztési forrásokat illetően nagyobb előlegösszeget kaphat, illetve engedélyezik, hogy alacsonyabb önrész esetén is ezeket a pénzeket különböző fejlesztésekre, árvíz okozta károk elhárítását szolgáló fejlesztésekre fordítsa. Tehát nyilvánvaló, hogy amint összesíteni lehet ezeket a károkat, akkor ezen harmadik lehetőséggel is élni kell, élni fog majd a magyar kormány. Hozzáteszem, az Európai Parlament egyébként már a jövő hét utáni ülésén lép ebben az ügyben, és az Európai Parlament egy, a közép-európai országokat, Lengyelországot, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát segítő európai parlamenti döntést fog elfogadni.

- Mit gondol, vajon Orbán Viktor mostani brüsszeli látogatásán szóba kerül-e mindez?

- Egészen biztos vagyok benne, hiszen Buzek európai parlamenti elnök úr nagyon mélyen szívén viseli lengyel származása mellett nemcsak a lengyel katasztrófahelyzetet, hanem a magyar, a cseh, a szlovák szituációt is. Orbán Viktor miniszterelnök úr tárgyalásai során Buzek elnök úrral is találkozik, így ez a kérdés bizonyára felmerül a tárgyalásokon.