Gatyába kell rázni a várost - interjú Tarlós Istvánnal

Létrehozva: 2010. július 7., 15:52	nyomtat	küld

- A tavaszi parlamenti választásokon a Fidesz és a KDNP szövetsége Budapesten érte el az egyik leggyengébb eredményt. Mi ennek az oka?

- Ez egy kényszeredetten ismétlődő kérdés. A jelenlegi budapesti eredményeket a korábbi budapesti eredményekkel kell összehasonlítani! De összehasonlítási alap lehet, hogy a mi 46,5 százalékunkhoz képest az MSZP 25 százalékot szerzett, az MSZP és az LMP pedig összesen 37 százalékot. Ha pedig nem csak a listás eredményeket vesszük figyelembe, hanem az egyéni eredményeket is - a 32 helyből 30-at elhozott a Fidesz -, akkor fogalmam sincs, hogy milyen célt szolgálnak ezek a kérdések. A Fidesz úgy szerepelt a fővárosban, ahogy még soha egyetlen párt sem. Ha keveslik a 32 helyből a 30 megszerzését, akkor azt tudom mondani, hogy majd ráerősítünk.

- Én nem Budapesthez hasonlítottam Budapestet, hanem az ország többi részéhez.

- Az hiba, mert az olyan, mintha az almát a körtével hasonlítaná össze.

- Akkor úgy kérdezem, hogy nyolc év szocialista kormányzás és 16 év MSZP-SZDSZ városvezetés után a választók negyede még mindig az MSZP-re szavazott.

- Ön most azzal kísérletezik, hogy a negyedet soknak tartsa, és a felet kevésnek. Ennek én nem látom értelmét.

- Hogyan számolnak az őszi választással? Meg tudják szerezni a közgyűlési többséget?

- Sosem totózom, szerencsejátékon még eddig soha nem nyertem életemben. Nem tudok erre válaszolni. Járom a magam útját. A Fidesz budapesti választmánya egyhangúlag választott meg főpolgármester-jelöltnek, ennek az a tanulsága számomra, hogy rá kell tennem még egy lapáttal a munkára, hiszen nem csalódhatnak bennem. Hogy a közgyűlési többséget sikerül-e megszerezni, az egyetlen közvélemény-kutatástól függ, ami október 3-án vagy 10-én lesz. Az a javaslatom, hogy utána beszéljük meg a dolgot. Most csak a jó Isten tudja megmondani, hogy sikerül-e többséget szerezni a közgyűlésben.

- Mi történik, ha egy-két mandátum híján nem lesz meg a többségük? Kivel tudná elképzelni a három ellenzéki párt közül az együttműködést?

- Nem dől össze a világ, ha nem lesz meg a többség. Ahhoz nincs kedvem, hogy három - mondjuk úgy elméletileg - ellenzéki párt közül kettőt magamra haragítsak. Óbudán 12 évig, 1994-től 2006-ig kisebbségben irányítottam az önkormányzatot, és senki nem vette észre. Van forgatókönyvünk arra az esetre is, ha nem sikerül a közgyűlésben megszerezni a többséget.

- Mi ez a forgatókönyv?

- Azt hiszem, ma még ezt felesleges megkérdezni, hiszen túl sem estünk a választáson. Nem érdemes ennyire előre szaladni.

- Amikor megválasztották főpolgármester-jelöltnek, azt mondta, hogy Budapesten nem tartja szükségesnek az olyan fajta elszámoltatást, mint amit a kormány országos szinten csinál. Azt mondta: nem azért megy a városházára, hogy bárkinek álmatlan éjszakákat okozzon, és nem az ön dolga kutakodni.

- Nem egészen így fogalmaztam. Azt mondtam, hogy a 16 éve az MSZP irányítása alatt álló közszolgáltató cégek vitatott és gyanús ügyei szinte kivétel nélkül a nyomozó hatóság látókörében vannak. Nem feladatom überelni a nyomozó hatóságot. Ha valami további gyanús ügy a fejünkre esik a szekrényből, akkor tudni fogom a dolgomat, de nem az a feladatunk, hogy újabb ügyeket állítsunk elő. Ha a főpolgármester igazat mond, és nincsenek további ügyek a szekrényében, akkor én nem azzal fogom kezdeni a munkámat, hogy felkutatok mindent a pincétől a padlásig, hogy 'Jaj Istenem, csak találjak valamit'. Egészen más politikai filozófia szerint akarok dolgozni.

- Kormányzati szinten van az elszámoltatásnak külön felelőse, Balsai István, ami arra utal, hogy keresik még a csontvázakat. Úgy látja, hogy Budapesten már minden nagyobb ügyet ismernek, és azok már a nyomozó hatóságoknál vannak?

- Ezt ennyire konkrétan nem tudom megmondani. Egy tény: Budapesten rengeteg ügyben zajlik vizsgálat, országos szinten még egyről sem tudok. Talán ez indokolja a különbséget.

- A nemzet fővárosa című programjában azt írja: a fővárosi önkormányzatnak kezdeményező szerepet kell játszania a budapesti kétszintű közigazgatási rendszer, vagyis a főváros és a kerületek viszonyának átalakításában. Ön szerint hogyan kellene átszervezni a fővárosi közigazgatást?

- Valamelyik internetes újságban üzentem az egyik legjobb polgármesternek, Tóth József angyalföldi polgármester úrnak, hogy nem kell aggódni. Mi számba vettük az alternatívákat, amelyek elméletileg szóba jöhetnek. Lassan egy éve várjuk, hogy a szocialisták reagáljanak, hogy mit gondolnak, a rendelkezésre álló alternatívákról, mi a véleményük egyikről-másikról, vagy esetleg hozzátesznek egy ötödiket, hatodikat. Mégsem hallunk mást, mint a riogatást, hogy a Fidesz ezt vagy azt akarja művelni. Helyesebb volna, ha az MSZP egy kicsit szerényebben viselkedne. Ezzel foglalkoznak, ahelyett, hogy például a közigazgatási átalakításról végre, egy év után véleményt mondanának. Ha ez megtörténik, közösen előrébb tudunk lépni. A közigazgatás átalakítását konszenzussal tudom elképzelni. Ezt az ellenzék álláspontjának ismerete nélkül nehéz lesz elérni.
Tarlós és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere tavaly jelentett meg egy dokumentumot, amelyben négy lehetséges megoldást vázoltak fel a budapesti közigazgatás átszervezésére, de nem mondták ki, melyik lenne a legjobb. Az első változat szerint megmaradna a 23 kerület, de elvonnák egyes hatásköreiket a főváros javára, például nem lennének kerületi szabályozási tervek. A második változat, hogy Budán három, Pesten négy-öt kerületet hoznak létre, amelyek megőriznék jogaikat. A harmadik, úgynevezett City-koncepció szerint Budapest belső kerületei olvadnának össze, a külsőket pedig négy-öt kerületté vonnák össze. A negyedik lehetőség, hogy a 23 kerület önállósága megszűnne, a városrészeket csak elöljárók képviselnék.

- Ha fél év múlva Orbán Viktor megkérdezi önt, hogy "Pista, mondd, hogyan legyen?", akkor mit fog mondani?

- Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökről tudjuk, hogy megállt Nagy Imre szobránál, és megkérdezte, hogy "Imre, te mit tennél?". Mi ennél pragmatikusabbak vagyunk, természetesen elemezzük a különböző változatokat. Egyet mondhatok biztosan: az a híresztelés, hogy meg akarjuk szüntetni a kerületeket, nem igaz. Ezt eddig csak Demszky Gábor javasolta. Pillanatnyilag azt elemezzük, hogy ha az ellenzék nem hajlandó ebben a vitában részt venni, akkor melyik a legjobb és legigazságosabb modell. A kerületi polgármesterek meghallgatását nélkülözhetetlennek látom ebben a kérdésben. És a kérdés bonyolultsága miatt egy új közigazgatási rendszer működését csak 2014-től tudom elképzelni.

- Azt írja a programjában, hogy a parkolás és a városi közlekedés kezelését egységes rendszerben képzeli el. Ez mit jelent?

- Legalább tíz éve beszélnek a budapesti és elővárosi közlekedési rendszer, közlekedési szövetség létrehozásáról. Budapesten a MÁV-val és a Volánnal közösen képzelhető el egy ilyen rendszer, ami közös, regionális tarifarendszert, közös menetrendet, részben közös infrastruktúrát feltételez. Utóbbi már önmagában költségcsökkentő hatással bír. És persze létre kell hozni azt az infrastruktúrát, amire lett volna elég ideje a szocialista, szabad demokrata vezetésnek. Ennek több eleme van, például a város szélén vagy a nagy csomópontoknál az őrzött P+R parkolók megépítése. Hogy milyen lépések lehetnek eredményesek? Például Budapesten a buszközlekedés jelentős részének kiszervezése a BKV-tól, megfelelő garanciákkal bíró szerződések alapján. Mindjárt kisebb probléma lenne az is, hogy gyakorlatilag a teljes buszállományt ki kellene cserélni. A BKV-nak a járműállomány elhasználódása miatt a 90 milliárdos külső adóssága mellett van körülbelül 300 milliárdos belső adósságállománya is. Ez csökkenne.

- A szükséges fejlesztésekhez és utána az üzemeltetéshez honnan lehet előteremteni a forrásokat?

- Ha a főpolgármestert és a helyetteseit hallgatom, akkor úgy tűnik - és ezért mondom, hogy Budapestet félrevezetik - hogy itt nincs pénzhiány. Ez vagy igaz, és akkor nem lesz különösebb baj, vagy nem igaz, akkor pedig végképp le kell vonni a konzekvenciát a szocialista-szabad demokrata vezetés elmúlt 15-20 évéről. Nekünk energiát kell adni most a városnak, újra kell gondolni a beruházásokat, hogy ne tegyük tönkre Budapestet, a forrásait, a pénzügyi helyzetét. Stabilizálni kell a működést, gatyába kell rázni a közszolgáltató cégeket. Meg kell találni azokat a pénzeket, amelyeket Demszky Gáboron és Horváth Csabán kívül senki nem lát ma. Egyszer muszáj lesz az államnak is a zsebébe nyúlni, amikor döntünk metrókérdésről vagy BKV-kérdésről. Azon túl pedig igenis a működésre kell koncentrálni, a város működési biztonságát kell célként kitűzni. Lehet persze képtelenségeket ígérni, mint a szocialisták, de ez csak a nyilvánvaló kétségbeesés jele. 16 évük volt bizonyítani, nem sikerült.

- Ön szerint átszervezéssel, racionalizálással elő lehet teremteni a működési költségeket?

- Megörököltünk egy helyzetet. Készítünk majd egy leltárt. Nem emberekről, mielőtt még újabb demagóg visítozás kezdődne, hanem ügyekről. Ha látjuk végre, hogy mekkora a pénzhiány, mekkorák az ismert és nem ismert kötelezettségvállalások, akkor ezt a közvélemény számára is világossá kell tenni. Minden elérhető eredményt ahhoz kell viszonyítani, ahonnan elindulunk. Az tehát a legfontosabb, hogy a leltárt elkészítsük, mert ebben a városban a kommunikációs trükkök százait alkalmazzák évek óta, soha nem veszik elő a papírt és a ceruzát, ha például a metróról van szó. Be akarjuk fejezni a metrót is, kérdés, hogy lesz-e pénz az egyes szakasz számláinak kifizetésére. Eljön a nap, amikor ezek a számlák ideérkeznek, akkor majd ki kell húzni a kasszafiókot, és ki fog derülni, hogy van-e benne elég pénz vagy sem. Ezért szoktam mondani, hogy maradjon itt majd metróbiztosnak Demszky Gábor, ő látja azokat a pénzeket is, amiket rajta kívül legfeljebb egy-két szocialista lát.

- A programjában egyebek mellett szerepel, hogy csatlakozni kíván ahhoz az európai parlamenti kezdeményezéshez, amely célul tűzte ki, hogy 2015-re szűnjön meg a hajléktalanság problémája. Hogyan lehet ezt elérni?

- A hajléktalanok problémája 1990 óta nem mérséklődött, hanem fokozódott, ahhoz képest, hogy Demszky Gábor akkor egy vagy másfél évet kért a megoldására. Bizonyos feltételeket biztosítani kell, hiszen ezeket az embereket nem szabad magukra hagyni, de akik a feltételek biztosítása esetén sem hajlandók a támogatásokat igénybe venni, hanem radikalizálódva a városnak még a legfunkcionálisabb pontjait is használhatatlanná teszik, azokkal szemben fel kell lépni hatóságilag.

- Vagyis ha valaki nem hajlandó bemenni a szociális ellátórendszerbe, akkor azt erővel is be kell oda vinni?

- Ha valaki nem hajlandó a biztonságának garantálása, munkafeltételek biztosítása, megfelelős férőhely szám biztosítása, étkezési és orvosi ellátási lehetőség mellett sem részévé válni a szociális ellátórendszernek és nem hajlandó dolgozni, az önmagát helyezi a város természetes törvényein kívül. Nem hinném, hogy azt jelentené a liberalizmus vagy a sokszínűség, hogy a túlnyomó többség számára a város funkcionális használata lassan ellehetetlenüljön.

- Ön III. kerületi polgármesterként nagy csatákat vívott a Sziget fesztivállal, és most is szerepel a programjában egy megjegyzés, hogy a közterületi rendezvények szabályait szigorítani kell. Ez mit jelent?

- Sokszor keverik a szezont a fazonnal. Kerületi polgármesterként a helyi természetes igényeket felmérve kötelességem volt bizonyos lépéseket megtenni. Ebből aztán gyártottak legendákat. Az egyik ilyen, hogy én ellenzem a fiatalok szórakozását, vagy hogy Gerendai Károlyékkal milyen ellenséges kapcsolatba kerültem. Mind a kettő ostobaság. Gerendai Károlyt én rövidnadrágos gyerek kora óta ismerem, az édesapja jó haverom és kollégám volt 30 évvel ezelőtt. Nekünk az életben nem volt semmi bajunk egymással, például én adtam össze a feleségével az állami esküvőjén. A másik oldala a kérdésnek a fiatalokkal kapcsolatos. Egyetemista voltam a woodstocki fesztivál idején. Sokan elfeledkeznek arról, hogy az a fesztivál a várostól 16 mérföldre került megrendezésre egy elhagyott farmon. Már most telesikítják a sajtót kétségbeesett jelöltek, hogy majd a Tarlós megszünteti a sokszínű kultúrát, megtiltja a Szigetet. Nem tiltja meg, és a sokszínű kultúrát sem szünteti meg, legfeljebb kiegészíti. Demszky Gábor tevékenységében egyébként a sokszínű kultúra létrehozása egyike a kevés pozitív elemnek. Ami a felvonulásokat illeti, az egy nehezebb ügy. Nem X vagy Y felvonulást akarnám itt konkrétan kipécézni, hanem általában a legfontosabb fővárosi útvonalak lefoglalása ellen több okból is kifogások merülnek fel. Nem hiszem, hogy ezeket a közlekedési főutakat kellene akár politikai, akár egyéb felvonulások céljára használni, ezeket meg lehet rendezni a város más közterületein is.

- Egy városban mindig kialakulnak konfliktushelyzetek: vannak, akik szórakozni szeretnének, mások meg aludni szeretnének. Legutóbb a VI. és VII. kerületben is ez volt a helyzet.

- Így van, ez volt a probléma Óbudán is. Sokan, akik messziről jöttek, és nem ismerik a helyzetet, csak a sajtóban megjelent elképzelt történetekből értesültek, azok nem tudják, hogy a Szigettől 300 méterre légvonalban van egy 25 ezres lélekszámú lakótelep. Azok is a mi választóink, a mi polgáraink. Ne tudja meg, hogy onnan milyen kifogások százai jöttek. Egyébként Gerendaiékkal ezeket a problémákat mindig egyeztettük, és a végén született megoldás. Ugyanez igaz az egész városra. A VI-VII. kerületben nem értettem egyet azzal a döntéssel, amikor be akarták zárni viszonylag korán az összes szórakozóhelyet, hiszen a városnak vannak olyan pontjai, ahol tradicionális szórakoztató negyedek működnek, azoknak is helyet kell találni. De hogy ezt anarchikusan, ötletszerűen, hasukra ütve jelöljék ki a város legkülönbözőbb pontjain, azzal nem értek egyet. Van, ahol pihenni szándékoznak az emberek. Egy kicsit rendszerszerűbben kell ezt a várost működtetni, nem szabadna demagóg módon heccelni az embereket, hogy majd ez vagy az fog történni, és egy szakmailag indokolt lépésből sem szabadna messzemenő ideológiai következtetéseket levonni, mert van, amikor a kérdés sokkal egyszerűbb, és maga a megoldás is.