Brüsszeli kapcsolat Miskolc fejlődéséhez

Létrehozva: 2010. szeptember 8., 10:58 | Utoljára frissítve: 2010. szeptember 8., 11:09	nyomtat	küld

Miben segíthet egy uniós képviselő annak a térségnek, amelyhez ezer szállal kötődik? Lobbi tevékenységével hogyan tud hozzájárulni ahhoz, hogy városa európai mércével mérhető fejlődést tudjon felmutatni? Többek között erről beszélgettünk a Miskolcon élő Pelczné Dr. Gáll Ildikóval, a Fidesz MPP alelnökével, aki 2010 júniusától Európai Parlementi Képviselőként dolgozik Brüsszelben.

Az európai uniós felzárkóztatási alap szolgálhatta volna Magyarország leszakadó régióinak a felzárkóztatását. Kihasználta ezt a lehetőséget a szocialista kormányzat, illetve rajtuk keresztül Miskolc szocialista városvezetése az elmúlt években?
Sajnos a válasz az, hogy nem. Ez azonban az egész országra jellemző, Magyarország nem használta ki kellőképpen az immár idén hat éves uniós tagságát. A kép persze vegyes. Vannak olyan családi gazdaságok, valamint vállalkozások, akik ügyesen profitáltak az uniós forrásokból, aztán vannak olyanok is akik visszaéltek, mert élhettek az EU források adta lehetőségekkel. Így az országos és a városi mércével mérve sem megnyugtató az eredmény. Elég, ha csak a kirakatberuházásokra, vagy a miskolci villamosprojektre gondolunk...
Meggyőződésem, hogy nekünk miskolciaknak munkahelyteremtő beruházásokra van szükségünk, olyanokra, amelyek lehetőséget biztosítanak városunk fiataljainak. A kormány cselekvése is ez irányba mutat, hiszen jelentősen kívánja támogatni az Új Széchenyi Tervben is a vállalkozásfejlesztést és munkahelyteremtést.

Az uniós források jövőbeli megszerzéséhez mit kell teljesíteni a városnak?
A legfontosabb az, hogy szakítani kell az eddigi gyakorlattal. Amire pénzt "adtak" azt "elfogadták", holott a városnak nem is volt arra a fejlesztésre olyan nagyságrendben szüksége. Tervekre van szükség, meg kell határozni azokat a célokat, ami a miskolci embereknek jó és ehhez kell a pályázatok segítségével megteremteni a forrást. Sajnos sok negatív tapasztalatunk van. A szocialisták ott építettek utat, ahol a lakosok tiltakoztak ellene, s ott ahol évek óta kérik, még mindig földúton járnak. A fejlesztés megtörtént, a pénzt elköltötték, de nem a miskolciaknak megelégedésére. Sok az ellenvélemény a Zöld Nyíl villamosprojekttel kapcsolatban is, de a városvezetésnél érthetetlen módon mindig süket fülekre találtak. Az emberek érdekében és nem ellenükre kívánunk fejleszteni. Az Európai Unió előnyben részesíti azon projekteket, amelyek hosszú távra szólnak, s munkahelyeket teremtenek. Itt nem kell kizárólag nagyméretű tervekre gondolni, sőt... Fontos még, hogy ha már pályázik egy város, akkor azt kellő szaktudással és szakembergárdával tegye meg, ugyanis sok pályázat bukik el formai követelmények miatt. Ezt ma már senki sem engedheti meg magának. Nagyon sok közvetlen brüsszeli pályázati lehetőség is van. Azt a tapasztalatom, hogy más hazai városok jobban élnek ezzel a lehetőséggel. Brüsszel kifejezetten támogatja a közös pályázatokat, így lehetőség nyílik a testvérvárosoknak vagy a határmenti városoknak a különböző régiós programokban való közös részvételre.

Hogyan tudja kihasználni ezt a lehetőséget Miskolc?
Legutóbb egy sajnálatos aktualitás miatt, az árvízkárok kapcsán került a város közvetlen kapcsolatba a közvetlen uniós forrásokkal. Sajnos, nagyon rá voltunk szorulva a segítségre, de szerencsére eredményesen dolgoztunk, így jogosultak lettünk az Európai Szolidaritási Alap forrásaira. A kormány a megelőzésre, gátak, csatornák, záportározók létesítésének támogatására nyújtott be igényt. A jövőben persze reménykedem, hogy elsősorban nem ilyen jellegű alapokra kell majd pályáznunk.
Milyen lehetőségei vannak Önnek, illetve a többi miskolci kötődésű fideszes politikusnak arra, hogy Miskolcot megtalálják a befektetők, munkahelyek jöjjenek létre, és végre fejlődési pályára álljon a város?
Jó példa lehet előttünk Pécs, mint európai kulturális főváros. Ebben az évben, nem csak a pécsi fideszesek, de az ellenzéki politikusok és minden civil egy emberként állt ki a városért, hogy meg tudjuk állni a helyünket ebben az európai programban. Valamilyen hasonló szemlélet volna az ideális, mivel az, hogy Miskolc sikeres európai város legyen, nem csak a miskolciak, de a megye és egyben minden magyar ember közös érdeke. Jó lenne, ha a jövőben nem a szélrózsa minden irányába mutató szándékok, hanem egy jól megfogalmazott közös akarat mentén történnének a fejlesztések. Jó lenne, ha létrejönne egy információs központ Miskolcon, mely összekötné a városunkat a fővárossal és Brüsszellel, akkor természetesen nekünk, európai parlamenti képviselőknek is könnyebb dolgunk volna, hogy kommunikációs kampányokkal, kiállításokkal, kulturális programokkal felhívjuk a külföldiek figyelmét Miskolcra, valamint azokra a lehetőségekre, amelyek még mindig kiaknázatlanul vannak jelen városunkban. Ilyen nagyszerű alkalom lehet a figyelemfelkeltésre a januárban kezdődő soros elnökségünk is, mely fél éven keresztül az unió kormányzáson, és a nagypolitikán túl egy kicsit Magyarország, és a magyar városok bemutatásáról is szól majd. Miskolc azt mondja magáról, hogy a "nyitott kapuk városa", ám ez Budapestről is alig, Brüsszelből pedig már egyáltalán nem látszik. Ahhoz, hogy tervekből valamikor Miskolcon is valóság legyen, egy új városvezetésre van szükség, amelyik nem a megszorításokról beszél, titkolódzik és ígérget, hanem az emberek érdekében a kormánnyal, valamint velünk európai parlamenti képviselőkkel képes az álmokat a földre lehozni.