Tisztánlátásra van szükség a 2006-os jogsértéseknél

Létrehozva: 2010. szeptember 20., 18:19 | Utoljára frissítve: 2010. szeptember 20., 18:24	nyomtat	küld

Révész Máriusz elmondta: "azt hallottuk", hogy két bíró előzetes eligazítást tartott a letartóztatások ügyében eljáró kollégáknak, akik közül viszont volt olyan, aki nem vállalta, hogy eljárjon ezekben az ügyekben. Hangsúlyozta: 2006 őszén a másodfokú bíróságok 97 százalékban megszüntették az első fokon elrendelt előzetes letartóztatásokat, de ezt az igazságszolgáltatás vezetői a mai napig nem vizsgálják "és ha bárki ezt kritizálja, akkor megsértődnek".

Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke szerint is elvárható a bíróságtól, hogy kivizsgálja a történeteket.

Pelle Andrea ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil jogvédő szervezet ügyvivője a tapasztalataikról szólva az egész rendszer anomáliai között említette az előzetes letartóztatások gyakorlatát, és a rendőri bántalmazások felderítetlenségének problémáját, illetve a büntetés-végrehajtási intézetekben alkalmazott bánásmódot.

Az előzetes letartóztatások gyakorlatáról szólva a jogvédő elmondta, hogy általában az ország sok bíróságán formalizált eljárás zajlik, amelyekben többnyire nem vizsgálják az egyéni körülményeket, ez pedig fokozottan így volt a fővárosban 2006 őszén született elsőfokú döntéseknél.

Pelle Andrea szóvá tette azt is: az elsőfokú bíróknak fel se tűnt, hogy a másfélszáz letartóztatott túlnyomó többsége rendezett családi körülmények között élő büntetlen előéletű fiatal, nem egyszer egyetemista. Szerinte szerencsésnek mondható az a körülmény, hogy ezekben az ügyekben éppen az a Fővárosi Bíróság járt el másodfokon, amelynek letartóztatási gyakorlatára az átlagosnál nagyobb gondosság, körültekintés jellemző, és ennek köszönhető, hogy több mint 90 százalékban megszüntették az első fokon elrendelt letartóztatásokat.

A jogvédő elmondta: 2006 őszén olyan gumilövedéket alkalmaztak, amelyeket csak decemberben állítottak rendszerbe, és amelyek sokkal súlyosabb sérüléseket okozhattak, mint amelyekre az állomány kiképzést kapott.

Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) munkatársa elmondta, hogy szervezetük 2004-ben azért jött létre, hogy a Kárpát-medencében nemzeti ügyekben tanúsított kiállásuk miatt üldözött magyaroknak jogi védelmet nyújtsanak.

A 2006 őszi eseményekről szólva elmondta: "egy kaptafára", azonos indokok alapján zajlottak a letartóztatások, az eljáró bírók nem vizsgálták, hogy alapos okkal indítványozták-e az ügyészek. Az előállítottak elmondhatták panaszaikat, de azt a bírók nem vették figyelembe.