Szigorúbb uniós környezetvédelmi szabályok szükségesek

Létrehozva: 2010. október 13., 10:20 | Utoljára frissítve: 2010. október 18., 11:56	nyomtat	küld

A magyarországi katasztrófa is bizonyítja, hogy a létező környezetvédelmi jogszabályok több sebből véreznek; például a vörösiszap nem szerepel a veszélyes anyagok listáján. Hogy miért, azt nem tudom, de ha korábban szerepelt és levették, annak vissza kell oda kerülnie - nyilatkozta Áder János a Közbeszédnek a brüsszeli stúdióban.

Hozzátette: erre van is fogadókészség, ezt támogatta az Európai Néppárt munkacsoportja és frakciója is. Az Európai Bizottságtól már a jövő héten várható az első válasz, Áder János ugyanis lehetőséget kapott szóbeli kérdés feltételére - erre várható az első válasz a jövő hét közepén.

A szennyező egyelőre "elvben" fizet

Az EU-ban 2004-ben fogadták el a "szennyező fizet" elvet, amit azonban még mindig nem kötelesek átvenni nemzeti jogszabályaikba az egyes tagállamok. Lehet-e ezen a téren, és általában a környezetvédelmi szabályok terén szigorítást elérni? - hangzott a Duna Televízió felvetése.

Fontos a kérdés, mert a "szennyező fizet" elv mindenki által elfogadott, uniós és tagállami szinten egyaránt. Viszont amikor adódik a helyzet, hogy aki szennyezte a környezetet, akinek a felelőssége megállapítható ipari katasztrófa előidézésében, az a végén fizesse ki a számlát, akkor bizony a cégek felszívódnak, eltűnnek, felszámolási eljárást indítanak maguk ellen - mondta a néppárti politikus.

Áder János példaként hozta fel a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófát: tíz év pereskedés után sem a magyar állam, sem az önkormányzatok, sem egyetlen károsult egyetlen fillér kártérítést nem kapott a szennyező cégtől - miközben teljesen egyértelmű volt, ki a felelős a ciánkatasztrófáért.

Azt gondolom, részben ennek köszönhető a magyar parlament döntése és a miniszterelnök kezdeményezése, hogy ezt megakadályozzuk - utalt a magyarországi Mal Zrt. állami felügyelet alá helyezésére az EP-képviselő. Hozzátette: az Európai Uniónak is hatékony védekezési rendszereket kell találnia.

Lehetőségként említette meg a hatékony minőségbiztosítási rendszerek kötelező előírását - ez Ajkán nem volt - ; már vizsgálják, hogyan lehetne az atomerőműveknél érvényes jogi szabályozást kiterjeszteni és alkalmazni más, környezetre veszélyes tevékenységet folytató cégekre - olajipari és vegyipari társaságokra.

Ebben a tekintetben talán megint könnyebb lesz meggyőzni a Bizottságot,hogy egy ilyen típusú megoldásban gondolkodjunk. Ennek nyilván ki kell számolni a költségeit, hogy mennyivel emeli az árakat, milyen hatása lesz a fogyasztókra - tette hozzá a képviselő.

A katasztrófaalappal szemben nagyobb az ellenállás

A másik kezdeményezése, az ún. európai katasztrófaalap létrehozása kapcsán már nagyobb az ellenállás - mondta Áder János.

A már most is létező szolidaritási alaptól a magyar képviselő elképzelése szerint több tekintetben is eltérne a katasztrófaalap. Először is nem szeretne felső kárösszeg-határt; a szolidaritási alapból Magyarország például nem kap majd támogatást, ha az iszapkatasztrófa kárösszege nem éri el a százhatvan milliárd forintot.

Az Áder János által javasolt katasztrófaalap "összeadói" inkább a vállalatok lehetnek majd - a komolyabb szennyező tevékenységet folytató, avagy komolyabb környezeti katasztrófa veszélyével járó munkát végző vállalatokról van szó. Erre nagyobb nyitottság van, mintsem hogy a tagállamok adnák össze az alap pénzeit - érvelt Áder János.

A konkrét javaslat az lesz, hogy a fent nevezett cégek nettó árbevételük két ezrelékét fizessék be a közös alapba. Ekkor egy év alatt csak az olaj- és gázipar, az elektromos ipar, a vegyipar és még pár iparág képviselőitől származó pénzekből ötmilliárd eurós alapot lehetne létrehozni.

Ebből a pénzből egyfajta nagyon kedvezményes, olcsó hitelt nyújtanának a károsult államoknak. A katasztrófa bekövetkezte után nagyon gyorsan, bürokratikus procedúrák nélkül hozzájuthatna az illető ország a pénzhez, elvégezné a kárenyhítést és a kártalanítást is. Ezt követően lefolynának a károkozóval (szennyezővel) szembeni perek. Következő lépésként - nyilván a "szennyező fizet" alapelvet is figyelembe véve - az államnak vissza kellene fizetni az alapba a kölcsönkapott összeget - mondta el koncepciója részleteit Áder János.