Vizsgálóbizottság alakul a MÁV pénzügyeinek feltárására

Létrehozva: 2010. október 28., 13:00 | Utoljára frissítve: 2010. október 28., 13:42	nyomtat	küld

Pénteken került az Országgyűlés elé a Kovács Zoltán (Fidesz) és Latorczai János (KDNP) által jegyzett határozati javaslat, amelyben a két képviselő azt indítványozza: a parlament hozzon létre egy hattagú vizsgálóbizottságot a MÁV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető nyolcéves - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítással és a leánytársaságok privatizációjával összefüggő - döntéssorozat teljes körű feltárására.

A két képviselő szerint tucatnyi kérdést kell tisztázni, így azt is, hogy miként alakult a MÁV csoport gazdálkodása 2002-2010 között. Szerintük vizsgálni kell a MÁV tevékenységeit leánytársaságokba kiszervező döntések előkészítését és tartalmát, többek között azt: a döntésekben milyen szerepet játszott, hogy az állami tulajdonú társasági vagyonelemek és tevékenységek kiszervezésével kikerülhető az országgyűlési kontroll.

A kormánypártok feltárnák azt is, hogy miként hat a MÁV szerkezetátalakítása az állami vagyonra; milyen döntések előzték meg a MÁV-nál a leánytársaságok privatizációját; megtörtént-e, és ha igen, hogyan, a leánytársaságok privatizációt megelőző vagyon értékelése, becslése; készült-e hatástanulmány, elemzés, és ha igen, milyen tartalommal arról, hogy milyen hatással lesz a tartósan veszteséges állami társaságra a vagyonelemek kiszervezése, majd privatizációja.

A képviselők arra is kíváncsiak, hogy mi történt a privatizált leánytársaságokért kapott ellenértékkel; milyen hatása volt a MÁV eredményére, a tartósan veszteséges gazdálkodásra a szerkezetátalakítás és a későbbi privatizáció; a MÁV szerkezetátalakítását követően kialakult szervezeti és működési rendszer biztosította-e a korábban kiszervezett feladatok ellátását.

Kérdés az is - sorolják , hogy származott-e mérhető gazdasági előnye a MÁV-nak a kiszervezésből; milyen a privatizációt követően kialakult tulajdonosi szerkezet; minősülhet-e a kiszervezés a privatizációs törvény megkerülésének, az állami vagyon törvénytelen értékesítésének. A bizottság hat tagja közül kettőt delegálna a Fidesz, a többi frakció egyet-egyet; az elnököt a kormánypártok adnák. A javaslat szerint a bizottság a megalakulását követő fél évig dolgozna.

Az indoklás szerint a MÁV Cargo Zrt. leánytársaság 2008-as privatizációjával nyílt meg a lehetőség arra, hogy - kivonva azt az állami tulajdon köréből - nem a privatizációs törvény előírásainak megfelelően, az Országgyűlés jóváhagyásával, hanem a törvény megkerülésével történhessen meg a magánosítás. Feltételezhető - írják a képviselők -, hogy mind az állam, mind a MÁV csoport vagyona indokolatlanul csökkent.