Üdvözli az EU pénzügyi biztosa az ír tervet

Létrehozva: 2010. november 24., 20:47 | Utoljára frissítve: 2010. november 25., 11:58	nyomtat	küld

Brüsszelben kiadott közleményében Olli Rehn úgy vélte, a terv fontos hozzájárulás az ír államháztartás stabilizálásához, és jó alapot képez Írország, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap között folyó tárgyalásokhoz. Külön méltatta a biztos az ír vezetés elkötelezettségét a szerkezeti reformok megvalósítása mellett. Úgy vélte, ez a politika egyaránt bátorítja az exportot és a belső keresletet. A terv egyensúlyt teremt a hosszabb távon is tartható kiadási és bevételi előirányzatok között, miközben kellő védelmet biztosít a szegényebb rétegeknek - vélte Rehn.

Megfelelőnek minősítette az uniós illetékes a jövő évi költségvetésbe iktatott 6 milliárd eurós konszolidációs intézkedéscsomagot is. Az elszabadult államháztartási hiány miatt szükségessé vált négyéves megszorító terv 10 milliárd euró kiadáscsökkentésből és 5 milliárd euró bevételnövelésből áll. Legfontosabb eleme, hogy az áfakulcsot 23 százalékra emelik a jelenlegi 21 százalékról. Tervezik ingatlan- és vízadó bevezetését is, az állami szférában dolgozók létszámát 25 ezerrel csökkentik, a közalkalmazottak béralapja pedig 1,2 milliárd euróval csökken. Tervbe vették a szociális kiadások fokozatos megnyirbálását is.

A megszorító csomag a feltétele annak, hogy Írország megkapja azt a 85 milliárd euróra tehető nemzetközi hitelt, amelyről még zajlik az egyeztetés az ír fővárosban az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank szakértőinek bevonásával.

Nemzetközi sajtóvélemények szerint a vártnál szigorúbb terv miatt a lakosság elégedetlenkedésére kell számítani Írországban. A helyi közvélemény már azt is negatívan fogadta, hogy a kormány engedett a külső nyomásnak, és nemzetközi támogatásért folyamodott.

Bankok államosítását tervezi az ír kormány

Az ír kormány állami tulajdonba venné a szigetország három fő bankját, amit a tervezett 85 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomagból finanszíroznának.

Az ország legnagyobb pénzintézetében, a Bank of Ireland-ben közel 80 százalékra nőne az állami részesedés a jelenlegi 36 százalékról, az Allied Irish Bank az Anglo Irish Bankkal együtt teljesen állami tulajdonba kerülne.

A kormány a mentőcsomagból tőkésítené fel a bankokat, és a későbbi sokkok elkerülése végett a Tier 1 tőkemegfelelési mutatót 12 százalékra emelnék az érintett pénzintézetekben, magasabbra, mint a főbb európai versenytársaknál. Ez az akció a Reuters szerint közel 8 milliárd eurójába kerülne az államnak.