Jól működik a Lisszaboni szerződés

Jobb az egy évvel ezelőtt életbe lépett Lisszaboni Szerződés gyakorlatba ültetése az Európai Unióban, mint azt a kétkedők várták - vélte Györkös Péter nagykövet, Magyarország EU melletti állandó brüsszeli képviseletének vezetője a European Voice című brüsszeli hetilapnak nyilatkozva.

Létrehozva: 2010. november 25., 10:36 \| Utoljára frissítve: 2010. november 25., 11:52	nyomtat	küld

Csütörtökön megjelent számában az uniós ügyekkel foglalkozó, de az EU-intézményektől független újság az évforduló közeledtével véleménycsokrot közölt arról, hogyan látják az egyes uniós szervek képviselői a szerződést, amelynek fő rendeltetése az volt, hogy korszerűsítse, a kibővült EU gördülékeny irányítására alkalmassá tegye a bonyolult intézményrendszert. A tagországok kormányait képviselő tanács nevében megkérdezett Györkös Péter úgy vélte, a szerződés sikere azon fog múlni, mennyire tudnak okulni az intézmények önnön hibáikból.

Kifejtette: a Lisszaboni Szerződést önmagában nem lehet garanciának tekinteni arra, hogy az EU jól helyt tud állni a nemzetközi versenyben, mert ott a legjobb szerződéssel is el lehet bukni, viszont a legrosszabbal is sikeres lehet egy szervezet, ha megvan benne a kellő politikai akarat. A magyar nagykövet úgy vélte, a gyakorlatba ültetés eddig jobbnak bizonyult, mint azt a kétkedők várták, de még sok munka hátravan ebből a szempontból. Mint mondta, az intézményeknek időre van szükségük, hogy teljesen kitapasztalják, hogyan tudnak jobban működni az új szerződéssel. Példaként a jövő évi EU-költségvetést hozta fel, amelyről az intézményközi egyeztetés az új rendszerben egyelőre nem hozott eredményt.

A többi megkérdezett közül az Európai Bizottságot képviselő Maros Sefcovic úgy ítélte meg, az Európai Parlament fokozott ellenőrző szerepe jobb jogszabály-alkotási eredményekhez vezetett. Hozzátette, a képviselőknek óvatosan kell bánniuk megnövelt befolyásukkal. Az EP-képviselők közül a német Reimer Böge szintén a politikai akarat fokozásának fontosságára utalt, azt emelve ki, hogy egyes tagországok vezetése ma szívesebben törekszik a kormányközi együttműködés növelésére, mint az intézményköziére.

A liberális frakciót vezető Guy Verhofstadt belga ex-miniszterelnök úgy vélte, az EP jobban alkalmazkodott a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével kialakult helyzethez, mint az Európai Bizottság. Sürgette az utóbbit, hogy legyen ambiciózusabb, mert szerinte jelenleg fennáll a veszély, hogy a végrehajtó testület mintegy a kormányokat képviselő Tanács titkárságává degradálódik.

(MTI-fidesz.hu)