Hatékonyan működő európai alapjogi rendszerre van szükség

Létrehozva: 2010. november 25., 11:58 | Utoljára frissítve: 2010. november 25., 12:06	nyomtat	küld

Gál Kinga, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság néppárti alelnöke ajánlásaival újszerű szempontokat és megközelítést hoz az EP eddigi hasonló éves jelentéseihez képest, összhangban a Lisszaboni Szerződés életbe lépését követő új lendülettel. A jelentéstevő a dokumentumban azokat az eszközöket veszi sorra, amelyek a polgárok illetve az uniós intézmények rendelkezésére állnak, hogy az alapvető emberi jogaikat mind az uniós jogalkotás, mind a tagállami gyakorlatban hatékonyan érvényesíteni tudják.

Az Európai Unióban 2009 decembere óta három fő pilléren nyugszik az alapvető emberi jogok védelmének rendszere: jogi erővel bír az Alapvető Jogok Kartája; az Európai Unió hamarosan csatlakozik az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, mely révén a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság hatásköre tovább bővül; harmadrészről pedig ott van a tagállamok alkotmányjogi tradíciói.

Mialatt az EU egyre inkább az értékek és elvek közösségének kíván látszani, az intézmények mégis elbeszélnek egymás mellett a polgárok alapvető jogainak védelme és az alapelvek tekintetében - állapítja meg a dokumentum. Ezért a ma megszavazott jelentésben Gál Kinga éppen arra mutat rá, hogy hogyan lehetne valóban átláthatóvá, használhatóvá és hatékonnyá tenni az Európai Unió alapjogok védelmével foglalkozó, már meglévő és a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta létező új mechanizmusait és intézményeit.

Mindegyik intézménynek, legyen az akár az új, alapvető jogokkal foglalkozó biztos, a Tanács, a nemzeti bíróságok vagy akár az Alapjogi Ügynökség, a saját feladatát kell elvégeznie a polgárok alapvető jogainak védelmének érdekében a jogalkotás, a monitoring, vagy éppen az adatgyűjtés terén - mutat rá a jelentés. A párhuzamosságok felszámolásával értelmet kell adni a munkának, hogy az egyes intézmények ne csak beszéljenek, hanem reagáljanak és reflektáljanak egymásra, használják és építsenek egymás munkájára az emberi jogok védelme területén, döntéseiket következtetésen, objektíven, tényekre alapozva hozzák meg. Az Alapjogi Ügynökség szerepével kapcsolatban a dokumentum megjegyzi: a jövőben szükség lehet az ügynökség mandátumának felülvizsgálatára is, hogy az intézmény válaszolni tudjon a már jogi erővel bíró Alapvető Jogok Kartája révén felbukkanó új kihívásokra.

Fontos, hogy a Bizottság, mint az uniós jogszabályok őre, ne engedjen jogsértéseket az alapvető emberi jogok területén, sem az uniós intézményeknek, de a tagállamoknak sem. A jelentés felhívja a figyelmet azokra a területekre, ahol gyors lépések, és egyúttal közép és hosszú távú stratégiák szükségesek, mint például a roma integráció, a gyerekszegénység vagy a kisebbség közösségek nyelvhasználatának területén.

Gál Kinga jelentéséről az Európai Parlament decemberi plenáris ülésén fog szavazni.