Tudományos kutatások a roma integráció szolgálatában

Létrehozva: 2010. november 30., 13:08 | Utoljára frissítve: 2010. november 30., 13:32	nyomtat	küld

Jerzy Buzek köszöntő beszédében kiemelte a tudományos eredmények és a mindennapi politika közötti rendszeres kapcsolat fontosságát, valamint felhívta a figyelmet, hogy a hatályos szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája kiemelt célként fogalmazzák meg a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet. Az EP elnöke hangsúlyozta, hogy a roma közösségekben végzett terepmunka tapasztalatai révén a politikusok megbízható és valós képet alkothatnak a romák helyzetéről és igényeiről, ami elengedhetetlen a hatékony szakpolitikai tervezés érdekében. Beszéde zárásaként pedig bejelentette, hogy januártól kezdve rendszeresen fogad roma gyakornokot az elnöki kabinetben.

Járóka Lívia beszédében hangsúlyozta, hogy a kutatók korszerű tudással rendelkeznek a már folyamatban lévő projektek eredményeiről, így tapasztalataik nem csak a kezdeményezések tervezése, hanem átalakítása és kiigazítása során is rendkívül fontosak. "Ez a civilszféra számára is rendkívül gyümölcsöző, hiszen ezáltal érveiket és tevékenységüket valós fejleményekre alapozhatják, a civil szervezeteknek pedig mindent meg kell tenniük a kutatások hasznosítása érdekében, hogy a felhalmozott tapasztalatot és tudást a roma közösségek javára fordíthassák" - emelte ki a néppárti képviselő.

Az ülésen beszédet mondott Claude Moraes, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság szocialista koordinátora is, aki a romák társadalmi befogadásának uniós szintű előmozdításának kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament nagy frakciói évek óta egységes álláspontot képviselnek az ügy kulcskérdései - az oktatási és lakóhelyi szegregáció felszámolása, az egészségügyi és foglalkoztatási helyzet javítása - tekintetében. A képviselő kifejezte reményét, hogy a tagállamok támogatásával most végre létrejöhet az Európai Parlament által hosszú évek óta szorgalmazott Európai Roma Stratégia.

Iliana Tsankova, a londoni Goldsmiths College kutatója egy bulgáriai roma nő esettanulmányán keresztül mutatta be a kultúra, a nemi szerepek és a vallás kölcsönhatását, Durts Judit, a University College London kutatója pedig arról beszélt, hogy hogyan járulhatnak hozzá az ún. deszegregációs politikák a nagyobb gettók kialakulásához. A Bolzanói Szabadegyetemről érkezett Stefania Toma Romániában végzett terepmunkája tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Michael Stewart, a University College London professzora az Európai-szintű szakpolitikai tervezés számára pedig hasznos antropológiai és etnográfiai eredményeket mutatott be.

Az ülést megelőzően, az EP Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága Járóka Lívia, a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégiával kapcsolatos jelentéséhez benyújtott módosító indítványairól szavazott. A képviselő által a szakbizottság alelnökeként előterjesztett indítványok többek között a roma nők hatékonyabb munkaerőpiaci reintegrációját és a többszörös diszkrimináció elleni fellépést célozzák, valamint felhívják a figyelmet a nemek szerinti bontásban gyűjtött statisztikai adatok szerepére a stratégia eredményeinek értékelésében.