"Az alkotmány egészét sosem fogadta el demokratikus szerv"

Létrehozva: 2010. december 1., 14:52 | Utoljára frissítve: 2010. december 1., 15:02	nyomtat	küld

- Hazánk lesz az Európai Unió soros elnöke 2011 első félévében, milyen lehetőségek rejlenek a megbízatásban, illetve mik azok az ügyek, amelyeket kiemelt figyelemmel kell majd kezelni?

- Az országimázs szempontjából óriási lehetőség 2011 első féléve a magyar kormány számára, még akkor is, ha a lisszaboni reform óta a soros elnökségnek kisebb befolyása van az uniós külpolitika alakítására. Az elnökség tevékenységének jó részét a folyó ügyek "menedzselése" köti majd le, azonban fel kell készülni az esetleges válsághelyzetek kezelésére, a saját prioritások kommunikálására is. Továbbá kiemelt jelentőséggel bírhat Horvátország csatlakozásának előmozdítása, a közép-európai együttműködés erősítése és az EU-orosz "kiegyezés" részleteinek alakítása is.

- A közvélemény hogyan viszonyul egy teljesen új alkotmány megalkotásához?

- A hatályos, '89-ben teljesen átírt alkotmány tekintetében abban egyetértés van, hogy korrekcióra szorul. A Nézőpont Intézet novemberi kutatása szerint a megkérdezettek 58 százaléka gondolja úgy, hogy a Parlamentnek felhatalmazása van egy új koncepció kidolgozására. Az, hogy a jelenlegi alaptörvény egészét egységesen sosem fogadta el demokratikus népképviseleti szerv, valamint, hogy számos értékrendbeli témában "nyitva hagy" egyes kérdéseket, jelentős érv egy új alkotmány elfogadása mellett. A közjogi struktúrában érdemi változás nem várható, hiszen például a kancellári típusú kabinetformánál erősebb kormányzati hatalmat nehéz elképzelni. Kérdés azonban, hogy a szimbolikus viták kifutása után egyes tartalmi ügyekre, hogyan reagál majd a szélesebb nyilvánosság.

- Az elmúlt hetekben nagy hullámokat vert a Költségvetési Tanács körül kialakult vita...

- A Költségvetési Tanács, illetve annak költségvetése már a testület felállításakor is váltott ki kritikákat. A Fidesz jelenlegi javaslatai tehát annak újraszabályozására valójában csak a párt korábbi koncepciójának felelevenítését jelentik. Ez egyrészt az önálló apparátus megszűntetését, másrészt a testület hatáskörének kiterjesztését, jogosítványainak erősítését jelenti.

- Ugyancsak a közvélemény érdeklődésének homlokterébe került az utóbbi napokban a nyugdíjrendszer átalakítása.

- Külső és belső körülmények egyaránt szükségessé teszik, hogy rövid és középtávon is fenntartható költségvetési pálya alakuljon ki. Az EU által "előírt" hiánycélok, az elmúlt 8 év sikertelen gazdaságpolitikája miatt 80%-osra növekedett államadósság, valamint, hogy a lakosság további közvetlen megszorításokat már nem tud elviselni, kényszerpályára állították a kormányzatot. A bevételi oldal válságadókkal, illetve a magán-nyugdíjpénztári vagyon átirányításán keresztül történő növelése ezért elfogadható célnak tekinthető, a bejelentések nyilvánosságra hozatalának időbeni elhúzódása, és azok részben "hiányzó" jogszabályi háttere azonban támadási felületet biztosított az ellenérdekelt felek számára. A sokszor széttartó kommunikáció, illetve csak részletekben megismert elképzelések miatt komoly bizonytalanság alakulhat ki az érintettek körében - melyre szükséges adekvát módon reagálnia a kormányzatnak. A piacok számára ugyanakkor megnyugtató lehet, hogy 2011 elején 6-800 milliárd forintos strukturális átalakításokra lehet számítani.

- Megválasztották a közmédiumok vezetőit, az új médiatörvényt ma-holnap elfogadja a Parlament. Mondhatjuk azt, hogy egy korszak lezárult a közmédiában?

- A több jogszabályból álló "médiacsomag" keresztülvitele komoly koncepciózusságot mutat. A technikai fejlődésből fakadó 21. századi követelményeknek a korábbi sajtó- és médiatörvények már nem feleltek meg, ezért egyértelműen szükség volt új szabályozásra. Az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást a médiahatóság, valamint a közmédiumok szervezetrendszerének átalakítása, majd az alapelveket tartalmazó médiaalkotmány követte - és a folyamat lezárásnak tekinthető a nemrégiben benyújtott új médiatörvény. Az újraszabályozás hosszú évek elnöknélküliségére (TV-elnök) és közpénzpazarló intézkedéseire (TV-székház) tehet pontot. Fontos azonban, hogy a médiaalkotmány alapelveit betartsa az új közmédia is és ne alakuljon ki médiaháború. Az MTI központi közszolgálati hírcentrummá alakítása komolyan befolyásolhatja többek közt az internetes hírpiac szegmensét is.