Az alkotmány tesz eleget a jogbiztonság követelményének

Létrehozva: 2010. december 2., 08:15 | Utoljára frissítve: 2010. december 2., 09:42	nyomtat	küld

A magyar kulturális intézetben szervezett találkozón Szájer mellett Schöpflin György néppárti EP-képviselő fejtette ki gondolatait a magyar alkotmányelőkészítéssel kapcsolatban. Mindketten tagjai annak a testületnek, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kért fel az új alaptörvény kidolgozását célzó elképzelések megvitatására, kiérlelésére.

Szájer szégyennek nevezte, hogy Magyarországnak máig nincs olyan új alkotmánya, amely kifejezésre juttatja a társadalmi összetartozást. Ez - állapította meg - az elmúlt két évtized magyar politikai elitjének közös mulasztásos felelőssége. A jelenlegi alkotmány, amely a törvény számozását tekintve még mindig az 1949-ben a kommunista diktatúra bevezetésének jegyében fogant alaptörvény, az időközben végrehajtott módosítások nyomán ugyan ma már tartalmazza a jogállamiság valamennyi szükséges elemét, ám szövegezése és szerkezete zavaros, és nem tesz eleget a jogbiztonság követelményének sem - tette hozzá.

A fórumon számos részletkérdést illetően kiderült, hogy egyelőre viták vannak egyes jogintézmények jövőjét illetően. Schöpflin György például felvetette, hogy a "fékek és egyensúlyok" erősítése érdekében meg kellene szabadulni az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány előírásaitól. Ez a magyar jogba a németből "importált" jogintézmény - mondta, és azt emelte ki, hogy ennek révén nehéz leváltani egy olyan kormányt, amely elvesztette társadalmi legitimációját. (Az előírások értelmében ugyanis adott esetben nem elég megvonni a bizalmat a kormánytól, hanem az új kormányfőjelölt mögötti többséget is fel kell tudni felmutatni.)

Szájer József azt mondta, nem ért egyet Schöpflinnel, szerinte a konstruktív bizalmatlansági indítványnak fontos szerepe van a kormányozhatóság stabilitásának biztosításában. Azt viszont megerősítette, hogy folyik a gondolkodás azon, miként lehet alkotmányos kiutat találni a kormányzati többség széthullásának olyan esetére, amikor a parlament nem hajlandó feloszlatni önmagát.

Schöpflin erősen szkeptikusan nyilatkozott a népszavazás jogintézményéről, míg Szájer szerint annak is megvan a maga fontos szerepe az alkotmányos rendszer működésében.

Szájer határozottan elvetette azt a gondolatot, hogy második kamarát, egyfajta "felsőházat" hozzanak létre. Az ezzel kapcsolatos jogi ellentmondások vázolása mellett felhozta azt a politikai szempontot is, hogy a Fidesz, amely törvényt hozott a jövőre nézve a parlamenti létszám csökkentésére, hitelvesztés nélkül nem teheti meg azt, hogy újabb kamara létrehozásával növelje ismét a parlamenti pozíciók számát.

Schöpflin György elmondta, hogy nem gondolkodnak prezidenciális - tehát a köztársasági elnök jogkörét alapvetően megnövelő - rendszer bevezetésén: nem csupán a francia, de még a lengyel modellt sem kívánják követni e tekintetben.