Napi 63 millió forintot emészt fel a belvízi védekezés

Létrehozva: 2010. december 7., 16:00 | Utoljára frissítve: 2010. december 7., 16:23	nyomtat	küld

A klímaváltozás időszakát éli a világ, egyre gyakrabban alakulnak ki szélsőséges időjárási viszonyok a Kárpát-medencében - fogalmazott Illés Zoltán, kiemelve: ennek következtében nagy mennyiségű csapadék eshet le, felmelegedés esetén pedig nagy hóolvadás történhet, ami miatt a hazai folyók vize felduzzadt.

A környezetvédelmi államtitkár helytelennek nevezte, hogy az előző kormány időszakában az árvízi és belvízi védekezés az önkormányzatok hatáskörébe került. Mint fogalmazott, ezeknek a feladatoknak ismét vissza kell kerülniük az állami felelősségvállalás körébe.

Jelenleg 13 településen kell vagyon- és életvédelmi feladatokat ellátnia a Katasztrófavédelemnek, kisebb problémák esetén a Vízügy az illetékes - jegyezte meg Illés. A részletekről szólva elmondta: több mint 280 ezer hektáron található belvíz Magyarországon, ebből 160 ezer hektár szántóterület, napi szinten 28 millió köbméter vizet emelnek át a 29 szivattyúval, a belvízi problémákon 932 embere dolgozik a Vízügynek. A munkálatok napi költsége 63 millió forint, az év eleje óta a kormány 6,5 milliárd forintot költött erre a célra. Az árvízi megelőzésre és védelemre négy különböző forrás áll rendelkezésre - tájékoztatott a szakállamtitkár -, a magyar költségvetésé, a szaktárcáé, a termékdíjból befolyó bevételeké és az uniós forrásoké.

Illés Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy Fazekas Sándor tárcavezető hozzájárult a Dögös-Kákafoki tározó megnyitásához, ami a Kőrös vidékét tehermentesítené. Végül rámutatott arra is, hogy a legmélyebben fekvő területek esetében a termőföldek művelési ágát át kell sorolni, ugyanis a következő években ezeken a területeken mindig meg fog jelenni a belvíz. Mint mondta, a gazdákat az átsorolás esetében nem érheti kár.