Álszentek és átlátszóak az aggódó hangok

Létrehozva: 2011. január 10., 12:56 | Utoljára frissítve: 2011. január 10., 13:08	nyomtat	küld

A mostani, Magyarország elleni támadásokkal az Európai Unió és tágabban az euroatlanti közösség a lényegét mutatja ki - jelentette ki az MNO-nak Fricz Tamás. A politológus szerint "demonstrálják, hogy valójában ki az úr a háznál", s jól látni, hogy mit is gondolnak a kelet- és közép-európai államokról. A posztkommunista országokkal kapcsolatos negatív vélemény tökéletesen tetten érhető - teszi hozzá a politológus. Szavai szerint kitapintható a centrum-periféria ellentét. Tehát a centrumban lévő vezető államok mindent megtesznek annak érdekében, hogy amely országok a periférián vannak, ne is tudjanak onnan elmozdulni. Magyarország "szembement" a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és a vezető pénzintézetekkel annak érdekében, hogy egyenlő pozíciókat tudjon kiharcolni - emlékeztet Fricz, aki szerint ez is katalizátora volt a mostani hadjáratnak. Minden emberi jogi, meg demokráciaféltős megnyilatkozás csak máz - teszi hozzá az elemző. Szavai szerint a nemzetközi vezető körök azért szeretik jobban a posztkommunista országokat az úgymond jobboldali-konzervatív vezetésnél, mert előbbiek kritika nélkül kiszolgálják az ő érdekeiket.

Mindemellett Fricz Tamás álszentnek és átlátszónak nevezte az aggódó hangokat. Emlékeztetett arra, hogy a Benes-dekrétumok vagy éppen a szlovák nyelvtörvény ügyében nagy volt a csend. A 2006-os brutális rendőri fellépésekkel kapcsolatos tömeges jogsértések felett is szemet hunytak az Európai Unióban.

Több összetevő is van

Több összetevője van a nyugati lapok és több kormány az elmúlt napokban a magyar kabinet ellen folytatott össztüzének - mondta az MNO érdeklődésére Kiszelly Zoltán. Véleménye szerint a francia és a német támadások mögött kettős ok húzódhat meg. Az egyik, hogy a hazai válságadókat direktbe nem támadhatták, mivel nem mondhatták, hogy ezek a cégek veszteségesek, ezért jött jól a médiatörvény ügye - tette hozzá. A politológus szerint a másik ok az lehetett, hogy mivel az Orbán-kormány rendezte a szomszédos országokkal a viszonyát, így egy olyan együttműködés lehetősége merült föl, amely bizonyos szavazások esetén veszélyeztetné az előbb említett két ország érdekérvényesítő képességét.

A cseh aggályok kapcsán úgy vélekedett, hogy szerették volna elkerülni azt, hogy Magyarországgal egy csoportba sorolják őket, mert úgymond nem szeretnének a "Balkánhoz" tartozni. Kiszelly szerint a másik ok, hogy a lisszaboni szerződést mindegyik tagállamnak úgy kell módosítania, hogy a Benes-dekrétumok ne legyenek támadhatók, így a csehek a mostani magatartásukkal azt szeretnék elérni, nehogy az osztrák és a magyar kormány ismételten fölvesse a dekrétumokról szóló vitát.

Az euró megmentése került veszélybe?

A szakértő "gyanúsnak" nevezte, hogy az európai pártcsaládok közül csupán azok bírálták élesen a magyar médiatörvényt, amelyeknek a hazai "testvérszervezeteik" itthon is kritikájukat fejtették ki. Kiszelly szerint nagyon fontos arról is beszélni, hogy a külföldi sajtótudósítások mindegyike beszámolt arról, hogy a Fidesz azért tudott új médiatörvényt hozni, mert az elmúlt nyolc év szocialista-liberális kormányzása vezetett el ahhoz, hogy a jelenlegi kormánypárt ilyen nagy felhatalmazással rendelkezik.

A szakértő arról is beszélt, hogy a törvény kommunikációja kapcsán nehéz volt a kormány helyzete, mivel itt egy egyéni képviselői indítványról volt szó. Nem gondolták, hogy ennyi gyúanyag van a törvényben - tette hozzá. Kiszelly szerint jó döntés volt, hogy a kormány arról beszél, hogy kész a jó célok eléréséhez szükséges eszközök módosítására.

Azok a fölvetések, amelyek szerint el kellett volna venni hazánktól az uniós elnökséget, rendkívül rossz üzenettel bírtak. "Abban az esetben, ha erről tovább beszéltek volna, az az euró megmentését sodorta volna veszélybe." Kiszelly azzal indokolta ezen véleményét, hogy a világpolitikai szereplők számára rendkívül rossz jelzéssel bírt volna, hogy ha az uniós elnökségről nem tudnak megegyezni a tagállamok, akkor az ennél sokkal fajsúlyosabb euró ügyében hogyan lesznek képesek a hatékony döntésre. A politológus szerint Barroso látogatásával és a kormány álláspontjának módosulásával a józan ész győzött.