Zuschlag-per: súlyosabb büntetést kért az ügyész

A büntetések súlyosbítását kérte a vádlottakkal szemben perbeszédében Horányi Miklós, a vádat képviselő fellebbviteli főügyész a Zuschlag-ügy másodfokú tárgyalásán, kedden a Szegedi Ítélőtáblán.

Létrehozva: 2011. január 11., 11:31 | Utoljára frissítve: 2011. január 12., 12:47	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Megkezdődött a Zuschlag-ügy másodfokú tárgyalása
	A Fidesz lezárja "a bűnszervezetek korszakát"

A cselekmények tárgyi súlya, a vádlottak személyének társadalomra veszélyessége és a súlyosító körülmények nyomatéka miatt az ügyész azt indítványozta: a táblabíróság hosszabb tartamú büntetést szabjon ki, és a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban kelljen letölteniük. Horányi Miklós kérte azt is, hogy a bűnszervezetben történt elkövetést a bíróság az ítélet rendelkező részében tüntesse föl.

Az első fokon eljárt bíróság Zuschlag János egykori szocialista politikust folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett.

Horányi Miklós keddi perbeszédében kifejtette, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a szerteágazó ügy egészét részletesen felderítette a 85 tárgyalási napon. Néhány apró pontatlanságot és elírást leszámítva az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás helytálló. A főügyész szerint a védői fellebbezések többsége a bíróság mérlegelését támadja, erre azonban a másodfokú eljárás során nincs lehetőség. Mint fogalmazott, a vádlottak "komoly, értelmes emberek, és már gyerekkorukban megtanították nekik, lopni, csalni, hazudni nem lehet, vagyis lehet, de akkor viselni kell a következményeket". Arra a védői felvetésre, amely szerint a vádlottak nem bűnszervezetben követték el tettüket, kifejtette, ennek megvannak a törvényi feltételei, s az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ezek meglétét.

A főügyész kitért arra is, hogy Lusztig Péter - aki 2007-ben a rendőrséget is felügyelő önkormányzati minisztériumban Lamperth Mónika akkori miniszter kabinetirodáján dolgozott - jogellenesen tagadta meg a vallomástételt az elsőfokú bíróság előtt. Az egykori Baranya megyei rendőr-főkapitány arra hivatkozott, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta, s az ott elhangzottak államtitkot képeznek. A fellebbviteli főügyészség szerint azonban Lusztig Péter vallomásának hiánya nem befolyásolta érdemben az ügy elbírálását.

Az ügyészi perbeszéd előtt Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró közölte a védőkkel, hogy néhányuk már az első tárgyalási napon megtarthatja perbeszédét. Kovács M. Gábor, Zuschlag János védője közölte, mivel a táblabíróság az ügyben hét tárgyalási napot tűzött ki, nem számított arra, hogy perbeszédet kell mondania. Bánáti János, a
hatodrendű vádlott, Marsovszky Balázs védője, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke védőtársai nevében is kérte az ügyvédi perbeszédek elhalasztását. A bíróság a kérésnek helyt adott, így az ügyvédek előreláthatólag szerdán és csütörtökön mondják el perbeszédüket.