Megkezdődött az első informális tanácsülés Gödöllőn

Megkezdődött a magyar EU-elnökség első informális tanácsülése pénteken Gödöllőn; a 27 tagállam Európa-ügyi miniszterei és államtitkárai egyebek között a soros magyar elnökségi félév programját vitatják meg.

Létrehozva: 2011. január 14., 09:53 | Utoljára frissítve: 2011. január 14., 10:31	nyomtat	küld

kapcsolódó

Európa-ügyi miniszterek és államtitkárok tanácskoznak Gödöllőn

Az ülést a magyar elnökséget képviselő és a találkozón elnöklő Győri Enikő államtitkár nyitotta meg a Grassalkovich-kastélyban, ahol 16 informális tanácsülést és egyéb tanácskozásokat tartanak a magyar elnökség félévében.

A zárt ajtók mögötti ülés első részében áttekintik a magyar elnökség fő feladatait, kiemelt figyelmet szentelve a nemzeti költségvetések összehangolásával foglalkozó úgynevezett európai szemeszter megvalósításának. A második rész témája a felkészülés a februári energiacsúcsra, valamint az Általános Ügyek Tanácsának "lisszabonizációja", vagyis helyének és szerepének megtalálása a lisszaboni szerződés által kialakított új intézményi struktúrában.

A delegációk könnyed hangulatban, a tervezetthez képest félórás késéssel kezdték meg tanácskozásukat a kastély felújított egykori lovardájában, hat barokk csillár alatt. A küldöttségeket Erős Európa feliratú táblák fogadták a fehér falakon. Az uniós elnökségen és a tagállamok delegációin - országonként három személyen - kívül az Európai Bizottság és az Európai Tanács képviseltette magát a találkozón. A téglalap alakú asztalt körbeülő küldöttségek az EU-elnökséget adó országok sorrendjében foglaltak helyet, a magyar delegáció így az előző és következő elnökséget adó ország, Belgium és Lengyelország küldöttsége közé került.

Győri Enikő nyitóbeszédében elmondta, hogy az ülésen a magyar elnökség prioritásain kívül áttekintik mindazokat a kérdéseket, amelyeknek a legnagyobb figyelmet szentelik a magyar elnökségi félévben. Az államtitkár a vendégeknek röviden bemutatta a tanácskozás történelmi helyszínét.

Az első európai szemeszter a jelenleginél jóval szorosabb gazdaságpolitikai egyeztetést jelent az EU-tagállamok között, amelyek a Stabilitási és Növekedési Egyezmény szabályai, illetve az Európa 2020 stratégia alapján a közös uniós célkitűzésekkel összhangba hozzák makrogazdasági és költségvetési politikájukat, valamint szerkezeti reformintézkedéseiket.

A miniszterek és államtitkárok az ülésen megkezdik a magyar elnökség első csúcstalálkozójának, egyben egyik legfontosabb eseményének, az energiacsúcsnak az előkészítését. Az Európai Tanács február 4-re tervezett ülésén a tagállamok állam- és kormányfői ki akarják jelölni az energiapolitika fejlesztésének fő irányait, ezen kívül kiemelt téma lesz az innováció. A csúcstalálkozó előkészítése az Európai Tanács állandó elnökével, Herman Van Rompuy-jel szoros együttműködésben zajlik. Ez lesz az unió történetének első "tematikus" csúcstalálkozója, vagyis az első olyan ülés, amelyen az országok állam- és kormányfői egyetlen témakört vitatnak meg.

Az Általános Ügyek Tanácsának "lisszabonizációja" azért kerül terítékre, mert a tanács a 2009 decemberi lisszaboni szerződés alapján vált önálló formációvá; feladata gondoskodni a tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról, valamint az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről. A koordinációs szerepkör ellátásához számos kérdést kell tisztázni; a magyar elnökség arra törekszik, hogy csökkentse "az intézmények közötti feszültséget", megfelelő körülményeket teremtve az uniós szakpolitikai munka számára.

Az EU-ügyekért felelős miniszterek és államtitkárok e heti találkozóját követően január 17-18-án a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) értekezik a foglalkoztatás kérdéseiről. A Bel- és Igazságügyi Tanács (JHA) informális találkozóját január 19-21-én rendezik meg; a téma a belső biztonság, a szervezett bűnözés, a gyakorlati együttműködés fokozása, valamint a határbiztonság lesz. A Külügyek Tanácsa (FAC) védelmi formációja február 24-25-i informális találkozóján a részvevők megvitatják az EU katonai képességeinek fejlesztését és az EU stratégiai kapcsolatait.