Németh: Cél az uniós külpolitikai intézmények megerősítése

A magyar elnökség külpolitikai ambíciója, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után megerősítse az új közös kül- és biztonságpolitikai intézményeket - mondta Németh Zsolt külügyi államtitkár az MTI-nek szombaton.

Létrehozva: 2011. január 15., 15:09 | Utoljára frissítve: 2011. január 17., 10:52	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Németh Zsolt: Még Németország sem javasolhat korlátozást
	Németh: Felkészültünk, dolgozunk, az elnökséget rendben átvettük
	"Magyarországon teljes mértékben sajtószabadság van"

Németh Zsolt azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy Vilniusban részt vett az európai biztonságpolitikai fórumon, a Snow Meetingen. Mint közölte: a találkozó részvevői sikeresnek ítélték a 2010-es évet, mivel ebben az időszakban elfogadták a NATO stratégiai koncepcióját és megerősítették a "szövetség belső kohézióját", amire "nagy szüksége volt az európai-amerikai kapcsolatoknak".

Az államtitkár az eseményen beszámolt a magyar EU-elnökség céljairól. Kifejtette: Magyarország célja a közös kül- és biztonságpolitikai intézmények "beüzemelése", valamint Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének és Catherine Ashtonnak, a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek a támogatása. Ez mind Európa, mind pedig a transzatlanti kapcsolatrendszer szempontjából nagyon fontos - hangsúlyozta.

Mint mondta, Európa biztonságpolitikai értelemben "unfinished business" (befejezetlen ügy), vagyis a biztonság megerősítéséért még sokat kell tenni a térségben. Kiemelte, hogy növelni kell Közép-Európa kohézióját. A térség szerepét nyomatékosítva emlékeztetett, hogy Magyarország után Lengyelország veszi át az EU elnöki posztját, míg Litvánia jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöki teendőit látja el, 2013-ban pedig az EU Tanácsát vezeti majd. Így két éven belül három közép-európai tagállam áll az unió élére - összegezte.

További regionális témaként említette a Nyugat-Balkán kérdését, megjegyezve: Magyarország kiemelt célja a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, valamint a Duna-stratégia elfogadtatása, amely hat nem uniós tagállamot is érint.

A keleti szomszédság kapcsán úgy fogalmazott, Fehéroroszország ügyében az EU a hónap végén hoz döntést. Németh Zsolt szerint határozott fellépésre, "világos, egyértelmű jelzésre" van szükség az "elnyomó rezsim ellen", ugyanakkor nem szabad elszigetelni az országot, mivel eddig nagyon jó úton haladt az európai együttműködést illetően. Úgy vélekedett, az elnökségi programot a részvevők érdeklődéssel, nyitottan fogadták, és azt általános egyetértés övezte.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a találkozón szakpolitikai, funkcionális kérdéseket is felvetett, úgy mint a rakétavédelem, a non-proliferáció, az energiabiztonság, valamint az úgynevezett kiberbiztonság témáját, amely különösen a WikiLeaks kiszivárogtatásai miatt kapott nagy jelentőséget.

Németh Zsolt az eseményen gratulált a függetlenségét 20 éve elnyert Litvániának. A litván miniszterelnökkel és külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein a két ország közötti szolidaritásra helyezték a hangsúlyt - jegyezte meg.

A kétnapos Snow Meetinget immár negyedik éve rendezték meg, és "egyre rangosabbá" válik az európai biztonságpolitikai fórumok között - mondta az államtitkár, hozzátéve: ezt az is jól bizonyítja, hogy az eseményen három uniós külügyminiszter (Girts Kristovskis lett, Karel Schwarzenberg cseh és Urmas Paet észt tárcavezető), valamint vezető amerikai politikusok is megjelentek. Nem volt olyan globális biztonságpolitikai kérdés, amelyet ne érintettek volna a rendezvényen - emelte ki az államtitkár.