Gulyás: Antidemokratikus bojkottálni az alkotmány vitáját

Nincs szimbolikuson túl jelentősége annak, hogy húsvét hétfőjén tervezi elfogadni a parlament az új alkotmányt - jelentette ki Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

Létrehozva: 2011. január 20., 09:31 | Utoljára frissítve: 2011. január 20., 13:06	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Kérdőív az alkotmányról
	Alkotmány: Gulyás üdvözli Bárándy nyilatkozatát
	Gulyás: Nem akarjuk megkerülni a társadalmi vitát

Arra az újságírói felvetésre, hogy míg a címert és a zászlót az új koncepció pontosan leírja, addig az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan nem fogalmaz meg konkrétumokat, Gulyás azt válaszolta: a koncepció szerint kell az igazságügyi minisztériumnak megírni a törvényt, azokon a területeken, melyeken nem ad egyértelmű iránymutatást a koncepció, ott a parlamenti vitában kell azt pontosítani. Az Alkotmánybíróság területe szerinte ilyen. Azt az alkotmánymódosítást, mely az alkotmánybírósági jogkörökkel kapcsolatosan novemberben történt, nem tekintik kőbe vésettnek - szögezte le.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: nem feltétlenül az alkotmányban kell leírni pontosan azt, hogy az Alkotmánybíróságnak hogyan kell működnie, az új alaptörvény elfogadásáig azonban ezekről a kérdésekről egyezségre kell jutni. Mindenkinek érdeke, hogy olyan megoldás jöjjön létre, mely részben tehermentesíti az Alkotmánybíróságot, hogy ne legyenek 4-6 éves eljárási kontrollok.

Arra a kérdésre, hogy mit terveznek kérdezni az állampolgároktól az új alaptörvény kapcsán az őket kérdőívekkel felkeresők, Gulyás elmondta: vannak gyakorlati kérdések, például az életjog területén, az országgyűlés feloszlatása, vagy a közpénzügyek.

Beszélt arról is, hogy ellenezte azt a javaslatot, mely kétharmados többséghez kötné két egymást követő parlamenti ciklusban az alkotmány módosításának lehetőségét. Hozzáfűzte: egy újabb kétharmados többség létrejöttéhez Gyurcsány Ferencet kellene megkérni, hogy újra kormányozzon. Ilyen borzalmasan gyenge kormányzástól eltekintve nem nagyon képzelhető el, hogy valamivel szemben kétharmad létrejöjjön a magyar politikai életben.

Az elmúlt húsz évben húsz alkotmány született Európában, ezekből csak hetet erősítettek meg népszavazással - reagált a fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem akarja a kormány népszavazásra bocsátani az új alaptörvényt. Mint mondta: a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint a jelenlegi kormánypártoknak nem kellene tartani ettől.

Szélsőségesen antidemokratikus álláspont, miszerint valaki egy vitában azért nem vesz részt, mert nem kap előre garanciát arra, hogy a többség majd figyelembe veszi az érveit, véleményét - hívta fel a figyelmet Gulyás. Leszögezte: tény, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök volt az, aki felvetette az alkotmányozási folyamat bojkottját, az ő kormányzását figyelve nem lehet meglepődni azon, hogy egy szélsőségesen antidemokratikus álláspontot foglal el. De hogy az LMP ezt átvenné, az meglepő lenne. Egy demokratikus párt ezt nem teszi - érvelt a politikus.