Összefogás a Feneketlen-tóért

Létrehozva: 2011. január 26., 15:38 | Utoljára frissítve: 2011. január 26., 15:40	nyomtat	küld

Az elmúlt években érdemi előrelépés - többek között a szocialista-liberális presztízsharcok miatt - nem történt, a helyi civilek és képviselők fellépése csak annyira volt elég, hogy a tó tarthatatlan állapotára felhívja a figyelmet - mutatott rá Rétvári Bence (Fidesz-KDNP) újbudai országgyűlési képviselő a I. Feneketlen-tavi csúcs címmel az érintett szervezetek, intézmények, önkormányzati szervek részvételével rendezett megbeszélésen.

Mint elmondta, azért hívta össze a tanácskozást, hogy minden érdekelt megismerhesse a többi résztvevő által eddig összegyűjtött adatokat, tudományos kutatásokat, elemzéseket.

Kitért arra is, hogy az elmúlt hetekben ezres nagyságrendben gyűltek össze aláírások azért, hogy a Villányi út újra a Szent Imre herceg útja nevet kapja. Újbuda országgyűlési képviselőjeként azt is kezdeményezi, hogy a tavat környező parkot is Szent Imre hercegről nevezzék el - tette hozzá.

Jávor Benedek (LMP), az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a Feneketlen-tó egyfajta állatorvosi lóként mutatja be a városi zöldterületekkel összefüggésben felvetődő problémákat.

Példaként említette a terület tucatnyi kezelőjét, a köz- és magánérdek jelenlétét a tó körül működő teniszpályák és éttermek, szállodák kapcsán. A problémák kezeléséhez sok szinten kell lépni, a kerület és a főváros feladatai mellett az Országgyűlésnek kell olyan szabályozási környezetet teremtenie, amely a zöldterületek megfelelő kezelését lehetővé teszi. Ma ez nincs így - fűzte hozzá, kiemelve: a városi zöldterületekre vonatkozó szabályozás nem megfelelő.

Azt is szorgalmazta, hogy az érintettek lehető legszélesebb körét vonják be a Feneketlen-tóval kapcsolatos döntésekbe és a terület kezelésébe.

Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP) kerületi polgármester reményének adott hangot, hogy egy olyan együttműködés indulhat el, amelynek eredményeként a kerület "gyöngyszeme" élhető közterületté válik.

Hutiray Gyula, a Fővárosi Önkormányzat főtanácsadója arról beszélt, hogy a 68 ezer négyzetméteres területnek két tulajdonosa van, a vagyonkezelőnél van a mintegy 14 ezer négyzetméter összterületű teniszpályák tulajdonjoga, a fennmaradó rész tulajdonjoga - a Feneketlen-tó, a Park étterem, a Parkszínpad és a zöldterületek - a fővárosnál van.

Azt mondta, amíg az érdemi problémákat nem oldják meg, a szennyezéseket nem kezelik, a helyzetet pontosan bemutató tanulmányok nem készülnek el, addig a tulajdonosi kérdés idő előtti. A főváros nyitott lenne arra, hogy a tulajdonjogot átadja a kerületnek, de a tulajdonnal együtt a fenntartás is átkerülne - jelezte.

A főváros évi átlagban mintegy 40 millió forintot fordít a fenntartásra, ez azonban a tóval közvetlenül kapcsolatos problémák kezelésével összefüggő költségeket nem tartalmazza. Ha tartósan rendezni akarják a tulajdoni kérdéseket, akkor az önkormányzati törvény erre vonatkozó passzusát is felül kell vizsgálni.

Czuppon-Lázár Márta, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vízügyi előadója folyamatos monitoringszolgálatot szorgalmazott, hogy kiderülhessen, mi lehet az oka a tó folyamatos állapotváltozásának.

Elhangzott: jelenleg mintegy hétezer köbméter iszap van a tóban, eltávolításának költsége mintegy százmillió forint lenne.

Weinber Ferenc, a Főkert Nonprofit Zrt. zöldterület-fejlesztési koordinátora, felidézve az elmúlt évek és a közelmúlt történéseit, arról beszélt, hogy 2010-ben forráshiány miatt az illetékes környezetvédelmi ügyosztály csak részben tudta megvalósítani kötelezettségeit. A 2011-es évi költségvetésben nagyobb forrásra van szükség - emelte ki.

Civil szervezetek képviselői többek között azt kérték, hogy vonják be őket a tó körüli park rendezésének munkálataiba. Kulcsár János, a Feneketlen-tavi Horgászegyesület elnöke felidézte, hogy már 1992-ben megfogalmazódott az a kérés, hogy a tavat és környékét adja át a főváros. Ezt az akkori városvezetés arra hivatkozva tagadta meg, hogy ehhez önkormányzati rendelet szükséges.

Az 1889-ben bezáratott egykori téglagyár munkagödre helyén született Feneketlen-tó romló állapotát az elmúlt években méteres vízszintcsökkenés, tömeges, többszöri halpusztulás, felszíni habzás jelezte.