Jól fogadták az EP bizottságai hazánk elnökségi programját

Létrehozva: 2011. január 27., 14:36 | Utoljára frissítve: 2011. január 27., 15:29	nyomtat	küld

Ez volt az utolsó a négynapos meghallgatás-sorozatban, amelynek keretében a kormány tagjai valamennyi szakterületen részletesen kifejtették az elnökségi terveket, és eszmecserét folytattak róluk a képviselőkkel. Az államtitkár a bizottság előtt megerősítette, hogy szükség van a folyamatos együttműködésre, arra, hogy az EP és a tagországok kormányait képviselő tanács kölcsönösen segítse egymás munkáját.

Cséfalvay Zoltán a saját területével kapcsolatban ezúttal is azt hangoztatta, hogy nem képzelhető el teljes kilábalás a nemzetközi gazdasági válságból az uniós versenyképesség növelése nélkül. E nélkül hosszú távon nem lehet megoldani a problémákat, például az adósságot leépíteni - tette hozzá.

Úgy vélte, a versenyképesség fokozásának egyik alapfeltétele, hogy az üzleti tevékenységet a vállalkozások számára egyszerűbbé és olcsóbbá tegyék. Mint mondta, ehhez nem részletesebb szabályozás kell, hanem az akadályok elhárítása. A kisvállalkozások legfőbb problémája "nem az, hogy kicsik, hanem az, hogy magányosak" - fogalmazott -, ebben kell segíteni őket.

Egyik legfontosabb dossziénak nevezte Cséfalvay a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó uniós szabályozást (Small Business Act), amelynek végrehajtása napirenden szerepel a versenyképességi ügyekkel foglalkozó uniós miniszterek tanácsában.

További fontos feladatként említette a piac széttagolódásának korlátozását, illetve a mozgékonyság, átjárhatóság ösztönzését az uniós piacokon. A szétaprózódásnak sok hátránya van - fejtette ki -, és végső soron nehezíti a munkahelyteremtést és növekedést, sőt a fogyasztóknak is többe kerül. Hangoztatta, hogy prioritásként kezeli a magyar elnökség a kutatás témáját is. A kutatásnak a gazdaságot és a társadalmi igényeket kell szolgálnia - emelte ki.

Méltatta Cséfalvay Zoltán az uniós tevékenység gördülékenyebbé tétele érdekében létrehozott elnöki trióformációt. Jól dolgozott a Magyarországgal egy trióba került előző két elnökség, Spanyolország és Belgium, de még be kell fejezni a másfél éves programot - fejtette ki. Az államtitkár programismertetését a képviselők tapssal fogadták.

A bizottság magyar tagjai közül a meghallgatáson Herczog Edit (MSZP) szólalt fel, aki egyebek között gratulált Cséfalvay Zoltánnak, kijelentve, hogy "ön az első, akit megtapsolt az ipari bizottság".

Kifejtette, hogy a kisvállalatok egyik legfőbb nehézsége a körbetartozás. Úgy vélte, javulnia kellene a vállalkozók "innovációfelszívó" képességének is, de ehhez a szektor szerinte nem rendelkezik elégséges ismerettel.

Válaszában Cséfalvay Zoltán megerősítette, hogy a magyar elnökség a kis- és középvállalkozásokat "szeretné mindenestül a középpontba állítani", beleértve az innováció ügyét is. A körbetartozásokkal kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a versenyképességi tanács késői fizetésről szóló határozatának végrehajtása.

Gyürk András, a Fidesz EP-delegációjának vezetője megnyugtatónak nevezte, hogy az elnökség "látja a fától az erdőt", és a gazdasági válsággal kapcsolatos "tűzoltófeladatok" más prioritásoktól nem vonják el a figyelmet, mint az innováció és a kutatásfejlesztés. Elmondta, hogy a kutatás terén ma szakadék tátong az új és a régi tagállamok között, és érdeklődött, mit tud tenni ennek szűkítése érdekében az elnökség.

Cséfalvay Zoltán megerősítette, hogy az említett különbséget mutatja a most folyó többéves uniós kutatási keretprogram félidei értékelése is. Hangoztatta, hogy Kelet-Európában hiányzik a támogató infrastruktúra a kutatók mögül, ezért nem tudnak elegen pályázni. A pályázók ugyanakkor ugyanolyan arányban sikeresek a kiválósági megmérettetéseken, mint a nyugatiak - tette hozzá.