ÚSZT: Városépítő, gazdaságélénkítő program Zalaegerszegen

A város érdeke, hogy sikeresen kapcsolódjon a fejlesztéspolitikához, ezért az Új Széchenyi Terv tükörképét - városépítő, gazdaságélénkítő programot - kell megvalósítani Zalaegerszegen - mondta a polgármester.

Létrehozva: 2011. február 1., 17:13 | Utoljára frissítve: 2011. február 1., 17:17	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Együttműködési nyilatkozat Zalaegerszegen
	Az ÚSZT szakít az elmúlt nyolc év kudarcaival
	Az Új Széchenyi Terv a növekedés gazdaságpolitikája

A programban a rendelkezésre álló források kétharmada a vállalkozások támogatására fordítható. A megyeszékhely önkormányzata összesen 200-300 millió forinttal segíti a helyi cégeket, hogy finanszírozni tudják az Új Széchenyi Terv pályázatainak önrészét. A vállalkozások az Európai Unió előírásai miatt nem juthatnak direkt önkormányzati forráshoz, annak viszont nincs akadálya, hogy az önkormányzati tulajdonú cégek a pályázati forrás önrészéig kisebbségi tulajdont vásároljanak a cégektől, amit a vállalkozások majd visszavásárolhatnak - fejtette ki a polgármester.

A nyugat-dunántúli vállalatok rangsorában a legnagyobb zalaegerszegi cég is csak a 32. helyezést érte el. A cégek pozíciói azonban erősödhetnek - a városnak is ez az érdeke - ha hozzájutnak az Új Széchenyi Terv támogatásaihoz. Ha erősek a vállalatok, több lesz az adóbevétel, bővülnek a fejlesztési lehetőségek, és nagyobb mozgásteret kap a város.

Gyutai Csaba szerint a magyar gazdaságfejlesztés elmúlt 20 éves történetében az első Széchenyi Terv volt az egyetlen olyan összefüggő fejlesztéscsomag, amely mérhető és látható nyomot hagyott a városokban, az önkormányzatokban és a vállalkozásokban.

Az első Széchenyi Terv keretében másfél év alatt mintegy 6,3 milliárd forintot fordítottak Zalaegerszegen önkormányzati fejlesztésekre, és ezen felül szinte valamennyi jelentős vállalkozás is fejlesztési forráshoz jutott.

A polgármester szerint az elmúlt 8 év fejlesztéspolitikája szétaprózott, elaprózott volt, átgondolt stratégiai célokat sem szolgált. Néhány fejlesztési irány esetében, mint például a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Program), még a hasznossága is megkérdőjelezhető.

A fejlesztési források túl bürokratizált intézkedéseken keresztül juthattak el az önkormányzatokhoz. A zalaegerszegi polgármesteri hivatal összes adminisztrációjának 15 százaléka - státuszjelentések, eljárási rendek, szerződésmódosítások - az elmúlt időszak pályázataihoz kötődik. A nehézkes, átláthatatlan rendszerrel szemben az Új Széchenyi Terv pályázati forrásait rugalmasabb, egyszerűbb fejlesztéspolitikai rendszerben osztják el - fűzte hozzá Gyutai Csaba.