Önálló országot akarunk, vagy gyarmatot?

Létrehozva: 2011. február 7., 10:27 | Utoljára frissítve: 2011. február 15., 15:11	nyomtat	küld

Hossó Andrea: Fontos mindehhez, hogy világossá tegyük valamennyiünk számára, hogy az ország az önállóság mellett kötelezte el magát. Nem tűrhető el tehát, hogy azok, akik a mindenkori gyarmatosítókat kiszolgálva magyarokat üldöztek, közvagyont loptak, sikkasztottak, magyar érdekek ellen cselekedtek, ne adjanak számot tetteikről a szabad, elfogulatlan igazságszolgáltatás előtt. Amíg mindenki azt érzi, hogy az eredeti tőkefelhalmozásnak azt a korát éljük, ahol a helytartók büntetlenek és megtarthatják ebül szerzett vagyonukat és hatalmukat, nem tudjuk felszámolni a gyarmati létet. Szükséges mindehhez olyan törvényi keret, amely kitűzi szuverén állami létünk sarkalatos pontjait. Olyan alaptörvény, amelyet nem a megszálló hatalom árnyékában tüsténkedő helytartók eszkábáltak össze és amely nem a törvénytelenül meggazdagodottak előnyeit védi. Az a törvény, amelynek értelmében a nemzeti érdek ellen cselekedni talán erkölcstelen, de nem törvényellenes, az elfogadhatatlan egy szuverén állam számára. Olyan alkotmány kell, amely ezeréves hagyományainkra, szerves fejlődésünk eredményeire, a Szent Korona-tanra támaszkodik, a jelen szükségletei szerint. Önálló országnak olyan alkotmányra van szüksége, amelyik kimondja, hogy a nemzeti érdek mindenek felett való, hogy vannak megkérdőjelezhetetlen tételek: éppúgy, mint az emberi élet sérthetetlensége, a nemzet szuverenitása, a nemzet vagyonának elidegeníthetetlensége, a mindenkori nemzeti érdekek védelme alaptörvény és vitán felül áll. A gyarmati szerkezetről az önálló állami létre való áttérés az élet minden oldalát érintő szerkezetváltás. Minden mindennel összefügg, tehát a megvalósítás összetett, aprólékos, fáradságos, kitartó, sokszor veszélyes munka. Nehéz? Nagyon. Lehetséges? természetesen igen. Csupán az alapdöntést kell meghoznunk: rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!