Legyen zökkenőmentes az oktatás és a munka világa közötti átmenet

Létrehozva: 2011. február 14., 17:45 | Utoljára frissítve: 2011. február 15., 09:59	nyomtat	küld

A költségvetési egyensúlyteremtés időszakában is szükséges a humán erőforrás fejlesztésére szánt ráfordítások szinten tartása nemzeti és európai uniós szinten egyaránt - tette hozzá. Hangoztatta: célzott, és a költséghatékonyságra különös hangsúlyt helyező intézkedésekre van szükség. Mint Hoffmann Rózsa az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, a brüsszeli miniszteri tanácskozás középpontjában az állt, milyen szerepet játszik az oktatás és képzés a 2020-ig kitűzött európai uniós fejlesztési célok elérésében. A megbeszélésen a gazdasági koordináció új lépcsőjét jelentő, első "európai félév" jegyében megerősítették az oktatási és képzési területnek az állam- és kormányfők által megszavazott kiemelt szerepet - szögezte le. A miniszterek közös következtetései biztosítják az oktatás elkötelezettségét a célok elérésében - fűzte hozzá.

Az ágazat legfőbb üzenetei között a soros elnök megemlítette azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az egész életen át tartó tanulás politikájára, elő kell mozdítani a készségfejlesztést, és vonzóbbá kell tenni a szakképzést. A tagországok álláspontját összefoglalva kifejtette: hangsúlyt kell fektetni a mobilitás támogatására is, továbbá fontos, hogy az oktatás és a munka világa közötti átmenet zökkenőmentes legyen. Kiemelt jelentőségű a hátrányos helyzetű csoportok esetében korai beavatkozást lehetővé tévő, célzott támogatási politika, és megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tanárok képzésére is. A találkozón a miniszterek jelentős része támogatásáról biztosította a magyar EU-elnökség oktatási célkitűzéseit és programját.

A sajtótájékoztatón az Európai Bizottságot képviselő Andrulla Vasziliu oktatási biztos elmondta, hogy az előzetesen ismertté vált tagországi célok alapján úgy tűnik, a jelenlegi vállalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy uniós szinten teljesíteni lehessen az EU 2020-ban szereplő célkitűzéseket, azaz az iskolát idő előtt elhagyók arányának 10 százalék alatt tartását és a diplomások arányának 40 százalékra növelését. Nem említett országokat, azt viszont jelezte, hogy a magyar célok kellően ambiciózusak, és megfelelnek az uniós elvárásoknak. Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kormányok még csak most készítik végleges reformprogramjaikat, miközben a tagországok kivétel nélkül elkötelezték magukat az uniós célkitűzések teljesítése mellett. Bejelentette az államtitkár azt is, hogy az elnöklő Magyarország a következő hónapban összefoglalót készít az EU2020 stratégiával foglalkozó miniszteri találkozókról. Ezt a jelentést márciusban az uniós tagországok állam- és kormányfői is meghallgatják, és annak nyomán stratégiai ajánlásokat fogalmaznak meg egyebek között az oktatás területén is. Ezeket is figyelembe kell venniük a tagállamoknak a nemzeti reformprogramok készítése során.

Megállapították a hétfői találkozón azt is, hogy az oktatási és képzési politikának fontos szerepe van a szerkezeti reformok megalapozásában és a növekedést ösztönző intézkedések kiegészítésében. Erősíteni kell továbbá azokat a szakmai programokat, amelyek célja a munkaerő alkalmazkodóképességének támogatása, a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem, az önfoglalkoztatás előmozdítása és a vállalkozói készség fejlesztése.

Meghallgatták a miniszterek az Európai Bizottság tájékoztatását az új készségek és munkahelyek menetrendjére vonatkozó kezdeményezésről. Ennek célja a munkaerőpiac korszerűsítése, azaz új készségek elsajátításán keresztül lehetővé tenni a dolgozóknak, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az olyan új feltételekhez, mint az új munkaszervezési sémák és a technológiai fejlődés.