Szó lesz az észak-afrikai eseményekről a védelmi miniszterek találkozóján

Létrehozva: 2011. február 24., 20:33	nyomtat	küld

A magyar és külföldi újságírók részvételével megtartott tájékoztatón a miniszter arra a felvetésre válaszolva, miszerint Brüsszelben olyan hírek is terjednek, hogy néhány uniós tagállam felkérést kapott volna katonai szerepvállalásra a líbiai véres belviszály, a tüntetőkkel szemben alkalmazott hatósági erőszakkal összefüggésben, úgy fogalmazott: Magyarország nem kapott semmilyen felkérést "katonai potenciál felmutatására" az észak-afrikai helyzettel kapcsolatban. Hende Csaba azt mondta: sem hivatalosan, sem félhivatalosan nem érkezett olyan megkeresés Magyarországhoz, hogy katonailag kellene beavatkoznia a líbiai eseményekbe például az uniós állampolgárok kimenekítése miatt. A nemzetközi jog szabályait tiszteletben kell tartani - fűzte hozzá, márpedig, mint mondta, Líbia szuverén állam.

Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy jelenleg nincs napirenden az Afrikában (a Sínai-félszigeten és Ugandában)tevékenykedő két magyar misszió bővítése vagy esetleg a zavargásokban érintett észak-afrikai országokba telepítése. A Sínai-félszigeten lévő misszió bővítése az ENSZ és a Camp David-i megállapodást aláíró három ország döntésétől és akaratától függ - fűzte hozzá.

Ugyancsak kérdésre válaszolva azt közölte, hogy korainak tartaná a Nicolas Sarkozy francia elnök által javasolt légtérzárat, amelyet - a javaslat értelmében - Líbia felett vezetnének be, ugyanakkor megjegyezte, hogy a NATO-ban a döntéseket egyeztetéseken alakítják ki, tehát nem feltétlenül helyes, ha véleményezi egy másik tagország vezetőjének kezdeményezését.

Egy másik kérdésre válaszolva a tárcavezető elmondta, hogy az informális találkozón szó esik majd a szomáliai kalóztámadások megfékezésére indított uniós Atalanta-műveletről. Nagy az elvárás, hogy a járőrhajókat bevető missziót bővítsék, ugyanakkor bonyolult kérdés például, hogy miként bánjanak az elfogott kalózokkal. Felmerül például, hogy a kalózokat nem az anyaországukban kellene bíróság elé állítani. Számításba kell venni azt is, hogy jelenleg mintegy 620 túsz van a kalózok fogságában - tette hozzá. Magyarország mindössze egy megfigyelő tiszttel vesz részt ebben a misszióban - fűzte hozzá. Arra a felvetésre, hogy katonáknak kellene kísérniük a kereskedelmi hajókat, azt válaszolta, a védelmi miniszterek legutóbbi brüsszeli ülésén ez a gondolat nem fogalmazódott meg.

A NATO-EU-együttműködés, amely a találkozó egyik fő témája, nem tartozik azon pontok közé, amelyekben áttörést lehetne várni - mutatott rá Hende Csaba. A tárcavezető azonban bízik benne, hogy Anders Fogh Rasmussen, a NATO-főtitkára, aki részt vesz a védelmi miniszterek tanácskozáson, kezdeményezéseket tesz majd ebben a kérdésben. Ugyancsak reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy például a rögtönzött robbanóeszközök elleni védelemben vagy az egészségügyi biztosítás és együttműködés kérdésében konkrét haladást sikerül majd elérni. Hende Csaba elmondta azt is, hogy egy közös, uniós védelmi parancsnokság felállításáról már nagyon régen szó van. Számít rá - tette hozzá -, hogy ez most is felvetődik, viszont arra már kevésbé, hogy ebben bármilyen áttörés történne.

A sajtótájékoztatón felmerült az unió bosznia-hercegovinai EUFOR Althea missziója jövőjének kérdése is, ezzel kapcsolatban Hende Csaba azt mondta, hogy a műveletben részt vevő országoknak közösen kell dönteniük. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországnak fontos érdekei fűződnek a balkáni régió stabilitásához, amely befolyásolja a biztonságát. Szó esett arról is, hogy hamarosan katonai logisztikai együttműködés kezdődhet - előzetes német érdeklődés alapján - Németország és Magyarország között, ennek keretei között közös létesítményeket is fenntarthat a két ország.