A kutatási és innovációs EU-politikában most a versenyképesség a tét

Létrehozva: 2011. március 9., 15:53 | Utoljára frissítve: 2011. március 9., 16:40	nyomtat	küld

A témáról folytatott egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatón az államtitkár hangoztatta: abban, hogy mennyire nő a versenyképesség, kulcsszerepe van ennek a két területnek. Cséfalvay Zoltán utalt arra, hogy az EU és az Egyesült Államok között az utóbbi javára jelentős rés mutatkozik a kutatás és innováció ágazatában, és kiemelte annak fontosságát, hogy a különbség csökkenjen. Foglalkozott a kutatási tanács a megújult uniós gazdaságpolitikai koordinációs mechanizmussal is. Cséfalvay Zoltán a sajtótájékoztatón meggyőződését fejezte ki, hogy hosszabb távon nem lehet megszabadulni a pénzügyi egyensúlyi zavaroktól, csak olyan rendszerelvű, stratégiai megközelítéssel, amelynek alapjai között a kutatás és az innováció is megtalálható.

Máire Geoghegan-Quinn, az Európai Bizottság kutatási felelőse szintén azt hangoztatta, hogy az innovációs és kutatási kiadásokat kiemelten fontos elemként kell kezelni a makrogazdasági stabilitás erősítéséhez. Fontosnak tartotta a biztos azt is, hogy a tagországok tartsák magukat azokhoz a kiadási célkitűzésekhez, amelyeket a kutatás területén vállaltak. Hozzátette, hogy további mély szerkezeti reformokra van szükség az ágazatban. Reményét fejezte ki, hogy a tagállamok hamarosan véglegesítendő nemzeti reformprogramjukban ezek és a kiadási tervek is helyet kapnak.

Cséfalvay Zoltán a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a most folyó (összesen 53 milliárd euró uniós kiadást előirányzó) hétéves kutatási keretprogram félidejében készített értékelő jelentés szerint a program eddig teljesítette céljait. Meg kell azonban vizsgálni, hogyan lehet javítani a hatékonyságát - tette hozzá. A magyar EU-elnökség honlapjának a tanácskozással kapcsolatban adott interjúban azt is hangoztatta, hogy az eddigi vitákban tíz javaslat fogalmazódott meg, amelyek közül a legfontosabb a pályázati eljárások és a hozzájuk kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítése. A másik fontos momentum, hogy néhány tagállam kutatói és tudományos intézetei kevésbé sikeresen tudtak részt venni a kutatási keretprogramban, legalábbis országuk gazdasági súlyához képest. Ezek jellemzően az újonnan csatlakozott tagállamok - fűzte hozzá.

A sajtótájékoztatón az államtitkár megerősítette: várakozásai szerint a versenyképességi ügyekért felelős miniszterek a tanácskozás második napján, csütörtökön úgy döntenek majd, hogy útjára indítják az egységes európai szabadalmi oltalom létrehozását lehetővé tevő, úgynevezett megerősített együttműködést. Ez komoly áttörés lesz, a szabadalom létrehozása hosszú történetet zár le - emelte ki. Quinn a maga részéről úgy fogalmazott, hogy az egységes szabadalom jelenlegi hiánya innovációs pluszteher az Európai Unión.

Mindketten úgy vélték, hogy az Európai Bíróság most ismertetett véleménye, amely kifogásokat emelt a tervezett szabadalmi bíróságra vonatkozó elképzelések ellen, független a mostani tanácsi vitától, és nem hátráltathatja a döntést.