Áder: Az 1848-as változások lényege a polgárosodás

A polgárosodás szóban sűríthető az 1848-as változások lényege, amivel a magyar nemzet új irányt szabott addigi történelmének - mondta Áder János, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője kedden Veszprémben a Dózsa téri 1848-as emlékműnél.

Létrehozva: 2011. március 15., 13:37 | Utoljára frissítve: 2011. március 15., 14:20	nyomtat	küld

kapcsolódó

Orbán: "Mindig életbe lép a 48-as eskü!" + videó, képek

"A polgárosodás igenlése volt az a közös nevező, amelyben a nemzet legkülönbözőbb társadalmi helyzetű tagjai a közös boldogulás útját látták" - hangsúlyozta. Hozzátette: ebben a "közös pontban", a polgárosodásban mindenki megtalálta a maga boldogulásának mindazon feltételeit, amelyek "nem egymás ellen, hanem egymás felé fordították a magyar embereket".

Áder János szerint a polgárosodás "fő sodorvonalát" akkoriban éppen a magyarországi történések jelentették Európában, s ezek a változások Európa más, polgárosodni kívánó nemzeteinek is mintát, követendő irányt és modern politikai programot jelentettek.

Az ünnepség szónoka emlékeztetett arra is, hogy 1848 és 1956 forradalma, ha hosszú évtizedek múltával is, de győzedelmeskedett, mert mindkettő "hazánk nyugatos polgárosodása felé tett meg egy-egy fontos és semmi mással nem pótolható sorsdöntő lépést".

Mindenki úgy érezhette, hogy a polgárosodás útja egybekapcsolja a nemzet boldogulását kinek-kinek a saját boldogulásával, s "ez az az élmény, amelyre 1848-ban már régóta várt a magyar nép, s ez az az élmény, amelyre ma is szükségünk van" - mondta az európai parlamenti képviselő, egykori házelnök.

Áder János rámutatott: március 15. jóval több "egy ünnepnél a nemzeti ünnepeink sorában". Szerinte "március 15. jelkép, közös pont, közös forrás, amely vérszerződésnél erősebb köteléket jelent magyar és magyar között".

"Mi magyarok ezen a napon léptünk először egy céljait világosan megfogalmazó, akaratát egyértelműen kinyilvánító, egy és oszthatatlan politikai közösséget alkotó nemzetként a világtörténelem színpadára" - fogalmazott az ünnepség szónoka.

Rámutatott: 1848. március 15-én ugyanis "mi, magyarok képesnek bizonyultunk arra, hogy átlépjünk mindazokon a társadalmi korlátokon, amelyek addig elválasztottak minket; nemesek, földművesek, iparosok, néptanítók, szatócsok, céhlegények, költők, tudósok és politikusok, városiak és falvakban élők nyújtottak kezet egymásnak a 12 pont követeléseiben és az első magyar kormány által beterjesztett áprilisi törvényeket illetően".

Áder János szerint "az iparszabadság megteremtése, a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés bevezetése, a törvény előtti egyenlőség biztosítása, a cenzúra eltörlése, az első népképviseleti országgyűlés létrehozása mind-mind olyan lépések voltak, amelyek Európa polgári fejlődésének középpontjába állították Magyarországot".

A nemzeti összefogás "nagy és ritka pillanata" volt március 15., amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a városok és falvak népe országszerte üdvözölte a pesti forradalmat - mondta a veszprémi ünnepség szónoka. Idézett egy veszprémi borbély (Francsics Károly) naplójából, ő azt jegyezte fel 1848 márciusában, hogy Veszprémben is kitörő örömmel fogadták a 12 pont követeléseit.

Áder János hangsúlyozta, hogy március idusa "a szabadság és az igazság nagy pillanatát hozta el számunkra", s ez a "kivételes pillanat" nem vált semmivé az időben. Az ünnepi beszéd után az 1848-as emlékműnél koszorút helyezett el Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, Áder János és Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere.