Nem kérdés, hogy kapnak választójogot a határon túliak

Kormánypárti képviselők felszólalásaival zárult az alaptörvény-javaslatok általános vitájának keddre kitűzött vitakerete. Az Országgyűlés szerdán reggel tizenkét órás időkerettel folytatathatja a tervezetek tárgyalását.

Létrehozva: 2011. március 22., 18:15	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Kedden kezdődik az alkotmányozás
	Semjén: Aki magyar, az választhat és választható

Varga István (Fidesz) szerint "mindenki itt van az alkotmány vitájában aki szükséges, hiszen itt vannak a nemzeti erők." A fideszes képviselő "nem sajnálja" az MSZP és az LMP távolmaradását a vitától, "hiszen az elmúlt hat évtized bűneiért ők felelnek és biztosan lelkiismeret furdalásuk van."

A határon túli magyarokkal szemben viselt felelősség kapcsán Varga István leszögezte: az új alkotmány elfogadásával a 15 millió magyar igenis egy lelki hazában fog élni. A fideszes képviselő számára az sem "kérdés, hogy a sarkalatos törvények között megszületik az új választójogi törvény a határon túli magyarok szavazati jogáról."

A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a magyarság megmaradásának szent ügye jelenleg a legfontosabb feladat a kormány számára és "ha már lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásáról, akkor az a minimum, hogy a szomszédos országok hagyják békén szülőföldjükön élni, szaporodni, gyarapodni a megmaradt magyarokat."

Jövőbe tekintő alaptörvény születhet

A szintén fideszes László Tamás szerint egy jövőbe tekintő, "gyermekeinket és unokáinkat" megszólító alaptörvény születhet a Fidesz-KDNP javaslatának elfogadásával. A kormánypárti képviselő egyetlen szó kijavítására tett javaslatot, mint mondta szerinte az alkotmány szövegében nem szerződéskötésről, hanem szövetségkötésről kellene rendelkezni a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. László Tamás felszólalása végén úgy fogalmazott, hálás a sorsnak, amiért az ő nemzedéke alkothatja meg a magyar nemzet első, egységes alaptörvényét.

Véget kell vetni az ország kiárusításának

Ékes József (Fidesz) felszólalásában kijelentette: a következő alkotmány segítségével véget kell vetni az ország kiárusításának, lejáratásának és nemzetközi szinten történő megaláztatásának. A politikus szerint új alapokra helyezett nemzeti közösséget kell létrehozni az új alaptörvénnyel, amely képes lehet "felébreszteni" a Kárpát-medencei fiatalokat.

Az új alaptörvény hosszú távon meghatározhatja a nemzet jövőjét

A fideszes Fehér Andor szerint a készülő alkotmány hosszú évtizedekre, vagy évszázadra meghatározhatja a nemzet jövőjét. A kormánypárti politikus szerint az új alaptörvény képes lehet az ország felemelkedését szolgálni.

Frakciótársa, Tasó László egyebek mellett arról is szólt, hogy a következő alaptörvény a jelenlegivel ellentétben nem egy országban, hanem egy nemzetben gondolkozik. Kijelentette: az állam jogfolytonosságát a Szent Korona jeleníti meg a tervezetben. A szintén a nagyobbik kormánypárthoz tartozó Nógrádi Zoltán azt emelte ki, hogy a nemzeti hitvallás fejezetében rögzített, "kellő önbecsülés" nélkül nem létezik nemzeti jövő.

Patay Vilmos (Fidesz) ezt követően arról számolt be, hogy az új alkotmány elfogadásával elégtételt érez a Felvidékről 1947-ben elűzött családtagjai szenvedéseiért. Font Sándor felszólalásában úgy fogalmazott, az alkotmányozásban résztvevők igazi rendszerváltásban vehetnek részt.

Az elnöklő Lezsák Sándor ezt követően elnapolta az alkotmányjavaslatok általános vitáját, majd bezárta az Országgyűlés keddi ülésnapját. A képviselők szerdán tizenkét órás időkerettel folytathatják a tervezetek tárgyalását.