LEADER: bizottság hallgatta meg az egykori vezetőket

Meghallgatásokat tartott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottsága keddi ülésén a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület tevékenysége és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal gépjármű-beszerzéseivel kapcsolatban.

Létrehozva: 2011. március 22., 18:53 | Utoljára frissítve: 2011. március 22., 18:55	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Átalakítás előtt a LEADER-program
	V. Németh: Gyorsítani kell a források elosztását

Az ülésen részt vevő Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos megismételte: a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület tevékenysége ügyében február 3-án büntető feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amely megindította a nyomozást. Hozzátette: a vizsgálatok során felmerült a hűtlen kezelés, az Európai Közösségek pénzügyi érdekei, a számvitel rendje megsértésének, illetve a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanúja.

Az ülésen a sajtónak is kiosztott feljelentésből idézve Budai Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEHI) jelentése szerint a LEADER Közhasznú Egyesület 465 millió forintos uniós és magyar költségvetésből finanszírozott támogatással nem tud szabályszerűen elszámolni. A vizsgáló albizottság meghallgatta Ficsor Ádám szocialista országgyűlési képviselőt és Forgács Barnabást, mint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának korábbi vezetőit, aki cáfolták a vádakat.

Ficsor Ádám úgy vélekedett, hogy remélhetőleg félreértések vezettek a gyanúsításhoz. Kiemelte: a programból kiragadott részletek, a LEADER-program megértésének és a vonatkozó jogszabályi környezet feltárásának hiánya vezethetett a téves következtetésekhez. Meghallgatása során többször felhívta a figyelmet, hogy ahogy a LEADER-program, úgy az ügy is bonyolult, átfogó, amellyel ő, mint az Irányító Hatóság vezetője 2006-2007-ben csak kis részben foglalkozott.

Arra a felvetésre, hogy az Irányító Hatóság miért nem pályáztatással, hanem közbeszerzés útján választották ki az Egyesületet, azt válaszolta: erről még elődje hozott - véleménye szerint - helyes döntését, hiszen két, egymásnak ellentmondó jogszabály közül a szigorúbb szabályokat előírót választott. A közbeszerzési eljárásban több a garanciális és a nyilvános elem - tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy hivatali ideje alatt a szerződéskötésnél is szigorúbb szabályokat vezettek be. Forgács Barnabás egyebek között arról beszélt, hogy bár a Közbeszerzési Döntőbizottság két millió forintra büntette a minisztériumot az Egyesület kiválasztásánál, az eljárást nem függesztette fel.

Győrffy Balázs (Fidesz) a bizottság elnöke annyit mondott: egyértelmű, hogy a LEADER-program jó, támogatandó, ez nem vita tárgya, ahogy az sem, hogy azt hálózatszerűen kell működtetni, de az Egyesület vélelmezhetően nem szabályszerűen jutott forrásokhoz.

Gőgös Zoltán (MSZP) megjegyezte: jogszabály-értelmezési vita zajlott a KEHI és az Irányító Hatóság között, de a korábbi jelentésekben sehol nem utaltak arra, hogy bárki bűncselekményt követett volna el.

Budai Gyula az általa lefolytatott másik, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) gépjármű-beszerzéseivel kapcsolatos ügy kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszerzés elhibázott szakmai döntés volt. Leszögezte: megállapították, hogy a hivatal akkori elnöke "informális" módon, saját közreműködésével bonyolította le beszerzést.

Hozzátette: a közbeszerzés célja 838 különböző kategóriájú gépkocsi bérleti és flottakezelési szolgáltatása, és a korábbi 1.144 használt hivatali gépjármű átvételének szerződésére irányult.

Kritizálható eleme az eljárásnak, hogy nem tudni, az 1.144 járművet miként számították be 838 értékbe, amelyeket bérletként szereztek meg - emelte ki. Beszélt arról is, hogy az autók bérlése a 6 éves futamidő végére közel 5 milliárd forintjába kerül majd az államnak úgy, hogy végül nem is került a tulajdonába.

Lukács László, aki 2008-tól vezette az MgSzH-t, úgy reagált: gazdaságtan volt a hivatal 1.210 gépkocsiból álló elöregedett járműparkjának üzemeltetése. A változatlan formában való működtetés, és az évi 10 százalékos csere éves szinten 850 millió forintos költségtöbblettel járt volna, a járműpark értéke pedig 2010 elejére 400 millió forinttal csökkent volna. A hivatal pénzeszközei korlátozottak voltak - hívta fel a figyelmet azzal, hogy törvény nem kötelezte a hivatalt tulajdonosként való működtetésre.

Az MgSzH szolgáltatást vásárol, és eladja a járműpark jelentős részét, amelyek árát pedig beszámítják a szolgáltatás díjába, úgy, hogy eközben a szolgáltató új autókat ad, fizeti a biztosítások és adókat, egységes szervízhálózatot biztosít - erről született végül döntés. Lukács László elmondta: a pályáztatást 2008 novemberétől 2009 októberéig tartott nyílt, majd gyorsított meghívásos, kétszakaszos, elektronikus közbeszerzési eljárás keretében, amely végül zártláncú, internetes liciteljárással fejeződött be. A vásárolt szolgáltatások összértéke nem haladja meg a korábbi járműpark fenntartásának, működésnek költségeit; a használt autókat a legmagasabb vételáron számították be - húzta alá. A döntés jogszerű és gazdaságos volt - közölte a volt hivatalvezető.