Fazekas: Az unió erős közös agrárpolitikát akar

Jó hír a közös uniós agrárpolitika léte és jövője szempontjából, hogy húsz tagország nyilvánította ki a múlt héten elkötelezettségét a közös rendszer fenntartása mellett - derült ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Duna Televízió Reggel a Dunán című műsorának adott szerdai nyilatkozatából. A szakpolitikus szerint a többség továbbra is erős közös agrárpolitikát szeretne az új pénzügyi ciklusban is, ennek nyomán megfelelő forrásokra is támaszkodhatna az ágazat. Fazekas Sándor szerint ugyanakkor az eddigieknél méltányosabb közös agrárpolitikára van szükség. Új hangsúlyos elem lesz vélhetően a környezetvédelem ügye és a klímaváltozásból fakadó kihívások kezelésének mezőgazdaságra eső része, ezen belül konkrétabban a vízvédelem kérdése - hangzott az interjúban.

Létrehozva: 2011. március 23., 12:18 | Utoljára frissítve: 2011. március 23., 12:21	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Fazekas: Hatékonyabb lehet a jövőben a KAP
	Európa számára elegendő, biztonságos és jó minőségű élelmiszert kell előállítani
	Fazekas: A tagállamok mindenképpen közös agrárpolitikát szeretnének

Méltányosabb uniós agrárpolitikát kell folytatni az eddigiekhez képest; hiszen ennek a politikának az is célja, hogy kiegyenlítse az egyes államok eltérő gazdasági erejéből fakadó különbségeket, ahogy a vidéki tájak eltérő fejlettségi szintjeit is - nyilatkozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Reggel a Dunán stúdiójában.

Jó hír, hogy az elmúlt héten kétharmados többséggel sikerült elfogadni az unióban egy álláspontot, mely szerint húsz tagország egyetért az új közös agrárpolitika fő vonásaival. Ez azért lényeges, mert a gazdák pénze az EU-tól jön az agrártámogatások formájában - a tagállamok döntő többsége pedig láthatóan elkötelezett az erős uniós agrárpolitika iránt; ennek nyomán megfelelő pénzügyi alapokra is támaszkodhat majd a közös politika - nyilatkozta a szakminiszter.

Fazekas Sándor emlékeztetett: ez a többségi vélemény azért is fontos, mert némely tagállam azon az állásponton van, hogy nincs szükség az uniós agrártámogatásokra. Magyarország viszont azok közé az államok közé tartozik, amelyek kiállnak a közös támogatáspolitika mellett. "Számos előírást tartalmaznak az EU-s szabályok, amelyeknek meg kell felelni a gazdáknak - az állatjólétben, a környezet- és természetvédelemben -, s ezek plusz költségeket jelentenek számukra. Márpedig ha ezeket előírjuk, akkor a gazdák felé valamilyen kompenzálás szükséges - ez a pénzbeli segítség agrártámogatások formájában jelenik meg" - hangsúlyozta a tárcavezető.

Magyarországnak azért is fontos a közös uniós agrárpolitika és támogatási rendszer léte, hiszen ennek híján a fejlettségi szintünkből és a társadalmunk anyagi erejéből fakadó hátrányaink tovább nőnének. Magyarország hiába rendelkezik jó termőhely-adottságokkal, kiváló növényfajtákkal, jó munkakultúrával - mégis hátrányban van a gazdaságilag jobban álló EU-s országokhoz képest - mondta a szakminiszter.

Új feladatok is várnak az agrárpolitikára

Az új közös agrárpolitikának a környezetvédelemben, a klímaváltozás elleni küzdelemben, ezen belül az ivóvizek minőségének megvédésében is jut majd szerep - érvelt Fazekas Sándor. Magyarország vonatkozásában is nagyon fontos szempontok lesznek ez utóbbiak, mivel láthatóan szélsőséges időjárási viszonyok uralkodnak hazánkban, a változások sújtanak bennünket.

Ehhez kapcsolódóan éppen az európai vízgazdálkodás és vízpolitika lesz a témája egy, a közeli jövőben Budapesten illetve Gödöllőn rendezendő uniós tanácskozásnak, a Környezetvédelmi Tanács informális ülésének is - emlékeztetett Fazekas Sándor. A huszonhét miniszter találkozóján a pénzügyi forráskereséssel is foglalkoznak majd - a vízpolitikához hozzá kell rendelni ugyanis azokat a költségvetési, uniós és egyéb forrásokat, amelyekből a területet rendbe lehet tenni. Szükség lehet víztározók építésére, de vannak olyan mély fekvésű régiók, ahol meg kell változtatni a gazdálkodás módját - vázolta a teendőket Fazekas Sándor.

Rövid távú hazai sikerek

Az elmúlt évben nálunk lehullott, korábban példátlan mennyiségű csapadék következményei egyébként még mindig tapasztalhatók az országban - mondta kérdésre válaszolva a tárcavezető. Még mindig több százezer hektár van belvíz alatt. Rövid távú eredmény viszont, hogy a mintegy félmillió hektárnyi belvizes területet jelentősen sikerült csökkenteni az elmúlt hónapokban; a víztársulatoknak, vízügyi igazgatóságoknak mintegy két Balaton mennyiségű vizet sikerült eltávolítani az elöntött részekről szivattyúzással. A belvízmegelőzésben viszont olyan munkák maradtak el az elmúlt nyolc évben, amiket a mostani kormányzatnak kell pótolnia - hangzott az interjúban.

A szakminiszter fontosnak nevezte, hogy a vízbázisok védelme, az ivóvízkincs, illetve a víz mint nemzeti érték, az új alkotmányba is bekerüljön - erre ráépítve lehet azután a különféle vízvédelmi és vízgazdálkodási szabályokat megalkotni.