Bokros 2020-ban is kiszúr a magyarokkal

A család és a gyermekvállalás kérdése kiemelten szerepelt az elmúlt héten a magyar uniós elnökség témái között. A népesedési helyzet egész Európa problémája, amelyet immár komolyan vesznek a politikusok is. Magyarország családbarát adórendszert vezetett be, szakított a legutóbbi kormányok családokat érintő kedvezőtlen politikájával. Mint minden, a jövőt érintő kérdésben, itt is a fiatalok kezében van a megoldás. A Bokros-csomag még 2020-ban is érezteti hatását.

Létrehozva: 2011. április 3., 15:53 \| Utoljára frissítve: 2011. április 4., 09:42	nyomtat	küld

A család és népesedési ügyek szempontjából (is) mozgalmas héten van túl Magyarország. Március 28. és április 2. között uniós elnökként hazánk volt a házigazdája az európai népesedési és családügyi hétnek. Mindez kísérlet volt arra, hogy a demográfiai problémák az európai közbeszéd tárgyává váljanak. E bajoknak gazdasági és nyugdíjazással kapcsolatos dimenziói is vannak, ugyanakkor nem csupán Magyarország küzd népesedési problémákkal. Köztudott: a tavalyi esztendőben a lélektaninak tartott tízmillió alá esett a magyarok lélekszáma. Egy három évtizedes folyamat eredményeképpen a legutóbbi adatok szerint 9 millió 982 ezren vagyunk.

A szombati záró rendezvényén Soltész Miklós arra hívta föl a figyelmet, hogy a fiatalok kezében van a jövő. A fiatalok merjenek családot alapítani, gyermeket vállalni, mert Magyarország és az egész Európai Unió jövője ezen múlik - fogalmazott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.

Jobb együtt, mint egyedül

Egyre több szó esik arról is, hogy a gyermekvállalás és a házasság nem csak az értékek oldaláról nézve és gazdasági szempontból kulcsfontosságúak. Gyakorlatilag támadhatatlan az a megállapítás, hogy a házasság, a gyermekvállalás és a magas bizalmi szint jobb életminőséget jelenthet, mint a gyermektelenség vagy a tartós párkapcsolat nélküli élet. A Népesedési Kerekasztal legutóbbi ülésén éppen ezt hangsúlyozta Kopp Mária is. A neves professzor asszony egy, a teljes finn népesség körében elvégzett kutatásra hivatkozva mondta el, "az élettársi kapcsolatban élők másfélszer, az egyedülállók két és félszer nagyobb valószínűséggel halnak meg 64 éves korukig, mint a házasok". Magyar kontextusban ez annyit jelent, hogy a házas férfiak háromszor nagyobb valószínűséggel élik meg a 69. évüket, mint akik magányosan élnek.

Balog Piroska is a jó párkapcsolatok élettani hatását emelte ki. A kutató szerint "igazolható, hogy a jó házasságban élők egészségesebbek, jobb mentális állapotúak, kevesebbet járnak kórházba, és kevésbé kimerültek". A kutatások azt mutatják, hogy a rossz házasságban élő férfiak kardiológusnál, a nők pszichológusnál, pszichiáternél kötnek ki - mondta Balog, s kijelentette azt is: a későbbi jó házasság elérésének alapja a többi közt a fejlett társas készségek és az érzelmi intelligencia fejlesztése, amelyet akár már óvodás korban el lehet kezdeni.

Lippai Roland írását itt olvashatja.

(mno.hu-fidesz.hu)