Martonyi: Európai minta lesz a Duna-stratégia

Európai modellé válik a Duna-stratégia, más uniós tagországok is át kívánják venni a magyar elnökség idején formálódó regionális fejlesztési módszert - mondta Martonyi János külügyminiszter kedden az Országgyűlés EU-elnökségi munkacsoportjának ülésén.

Létrehozva: 2011. április 5., 11:15 | Utoljára frissítve: 2011. április 5., 15:20	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Martonyi: Jól fejlődnek a magyar-német kapcsolatok
	Új hajóépítési lehetőségek a Duna-régióban
	Illés: Magyarország a zöld Duna stratégiát követi

Martonyi János a soros uniós elnökség eddig elért eredményeit és a következő három hónap feladatait ismertetve kiemelte: a Duna-stratégia úgynevezett makroregionális fejlesztési stratégia, amelynek szemléletét mások, a Duna vízgyűjtő területén kívül elhelyezkedő országok és régiók is át kívánják venni.

A magyar elnökség idején alakuló stratégia egyfajta modellé válik, amelyet mások is alkalmazni akarnak - hangsúlyozta a külügyminiszter. A hivatalos nevén Európai Duna Régió Stratégia várhatóan az Európai Tanács júniusi ülésén nyeri el végső formáját, az állam- és kormányfők jóváhagyásával. A magyar elnökség teljesítményét értékelve Martonyi elmondta: a siker egyik mércéje az lehet, hogy előrébb haladt-e az integrációs folyamat 2011 első félévében. Ebből a szempontból "rendkívül sikeres a magyar elnökség első három hónapja", hiszen a márciusi uniós csúcson "sokak meglepetésére" elfogadták az átfogó gazdasági csomagot. Európa ezzel kétségkívül erősebb lesz gazdasági, politikai, intézményi értelemben és a közös pénzt tekintve is - mondta a külügyminiszter. Ugyanakkor "a második félidő még nehezebb lesz", mert a gazdasági kormányzást erősítő hat jogszabályból álló csomagról létre kell hozni a megállapodást az Európai Parlamenttel - tette hozzá.

A második három hónap fő feladatai közül Martonyi János a Duna-stratégia mellett kiemelte a roma integrációs stratégia kidolgozását. A külügyminiszter szerint "reális az esélye annak", hogy a júniusi uniós csúcson elfogadják ezt a stratégiát is. Jelentkeznek új kihívások, új problémák is, elsősorban a migráció, a nemzetközi vándorlás kérdésében, amelynek megítélésében nagy a megosztottság a tagállamok között - mondta. Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatban Martonyi rámutatott: a technikai feltételeknek Románia után most már Bulgária is megfelel, ebben az értelemben tehát nincs akadálya a belső határellenőrzés nélküli uniós övezet kiterjesztésének, ezt azonban ellenzi "legalább kettő, de akár több tagállam is". A magyar elnökség kompromisszumra törekszik. Reményeink szerint ki is tudunk alakítani egy olyan megoldást, amely elfogadható román és bolgár barátainknak, és a csatlakozást egyelőre nem támogató országoknak - mondta Martonyi.

Mi a feladatok lelkiismeretes, tisztességes, megfelelő színvonalú ellátására összpontosítunk. Meg is csináljuk, és ezt mindenki érzi, most már legalábbis - mondta Martonyi János. A schengeni bővítésre a magyar elnökség idején várhatóan nem történik meg, ez azonban - mint Martonyi János mondta - nem elsősorban Magyarország számára kedvezőtlen fejlemény. Nem presztízskérdésről van szó - hangsúlyozta a külügyminiszter. Ugyanígy nem Magyarország számára volna kedvezőtlen fejlemény, ha nem fejeződnének be június végéig az uniós csatlakozási tárgyalások Horvátországgal. Mindez az európai integráció és a bővítési folyamat szempontjából volna hátrányos. A néhány hónapos csúszás "nagyon komoly kockázatokat vet föl" a bővítést illetően, és megkérdőjelezi az integráció hitelességét. Ez az igazi gond, ezt kell megérteni - hangsúlyozta Martonyi János.