Az idén felülvizsgálják a k+f finanszírozást

Létrehozva: 2011. április 5., 17:19	nyomtat	küld

Az államtitkár erről az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre) budapesti konferenciájának szünetében nyilatkozott. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: az EU2020 stratégia keretében az Európai Unió (EU) célja, hogy az évtized végére a GDP 3 százalékát fordítsák k+f-re, a jelenlegi 1,9 százalék helyett. Hozzáfűzte: Magyarország, az EU2020-hoz kapcsolódó nemzeti programjában - amelyet április közepén mutat be az Európai Bizottságnak - 1,8 százalékos GDP-arányos ráfordítást vállalt. A kormány jelenleg még tárgyalja a nemzeti programot. A GDP-arányosan 1,8 százalékos k+f ráfordítás reális célkitűzés, megfelel Magyarország adottságainak, hagyományainak - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.

A magyarországi kutatás-fejlesztés átalakításáról elmondta: az intézményrendszer átalakítását tavaly a Nemzeti Innovációs Hivatal létrehozásával elvégezték, az idei feladat a finanszírozási rendszer áttekintése. Utóbbi magában foglalja a meglévő innovációs járulékrendszer vizsgálatát, valamint a pótlólagos források - kockázati tőke bevonása, közbeszerzések - bevonási lehetőségeinek áttekintését.
A kormány ezenkívül megfontolja, hogy ne csak közvetlen támogatásokkal, hanem adókedvezményekkel is segítsék a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységét - emelte ki Cséfalvay Zoltán.

Az államtitkár szerint az Európai Unióban azért szükséges növelni a k+f ráfordításokat, mert a versenytársak közül az Egyesült Államok GDP-arányosan 0,8, Japán pedig 1,5 százalékkal költ többet kutatás-fejlesztésre, és ez, az évek során felhalmozódva versenyhátrányt okozhat Európának. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiegyenlítettebbé kellene tenni az európai kutatás-fejlesztési "körképet", mert jelenleg a k+f tevékenység néhány országra - például Németországra, Nagy-Britanniára - koncentrálódik. A 2014-től kezdődő, következő uniós tervezési időszakban figyelembe kell venni a kelet-közép-európai k+f lehetőségek jobb kihasználását, erősítését - hangsúlyozta. A keddi JRC konferencia a magyar elnökség szervezésében a negyedik, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó nagyszabású tanácskozás - emlékeztetett Cséfalvay Zoltán.

A Közös Kutatóközpont az Európai Bizottság számára végez szakpolitikai elemzéseket azzal a céllal, hogy a bizottság által megfogalmazott javaslatokat szakmailag is alátámasszák - fejtette ki az államtitkár. A budapesti konferencián az innováció erősítésének lehetőségeit vitatják meg a résztvevők. A JRC a tudományos akadémiákkal is erősebb kapcsolatot szeretne kiépíteni, a keddi konferencia ezt a célt is szolgálja - jelezte a Cséfalvay Zoltán. A JRC jelenleg öt uniós tagállamban hét kutatóközponttal működik, ahol több mint 2.700 kutató dolgozik - hangsúlyozta az államtitkár, hozzáfűzve, hogy a kutatói hálózat mintegy 50 magyar kutatóintézménnyel, tanszékkel van kapcsolatban - hangsúlyozta.