Vezető magyar szerep a Duna-régió vízgazdálkodásában

Első alkalommal tartottak közös tapasztalatcserét a Duna térségének vízgazdálkodásának kérdéseiről a Duna és a Balti-tenger régióinak környezetvédelmi szervezetei április 5-én kedden Budapesten. A tanácskozáson elhangzott, hogy Magyarország Szlovákiával közösen vezető szerepet vállal az EU Duna-régió Stratégiáján belül a vízgazdálkodási terület projektjeinek megvalósításában.

Létrehozva: 2011. április 6., 10:21 \| Utoljára frissítve: 2011. április 6., 10:44	nyomtat	küld

Gabriella Lindholm, a HELCOM (Balti-tenger tengervilága védelme céljából alakított helsinki bizottság) elnöke kiemelte, hogy Lengyelország soron következő európai uniós elnöksége alatt fogják az EU új Balti-tengeri Stratégiájának első tapasztalatait kiértékelni. Az elnök különösen fontosnak tartotta, hogy ezeket a tapasztalatokat hasznosítsák az uniós Duna-régió Stratégia végrehajtása során, amelynek elfogadása a jelenlegi magyar uniós elnökség egyik kiemelt törekvése.

Kóthay László, a VITUKI (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet) intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a Duna-régió Stratégia vonatkozásában is kulcselem a térség Európai Unión kívüli országainak hatékony bevonása a hatékony vízügyi intézkedések érdekében. Az igazgató hozzátette, hogy a dunai illetve balti-tengeri környezetvédelmi és vízgazdálkodási tevékenységek között szinergiák keresése a siker egyik kulcseleme.

Különös magyar aktualitást adott a rendezvénynek, hogy a távlati tervekben szereplő, és magyar közreműködéssel létrehozandó Nemzetközi Tisza-vízgyűjtő Bizottság megalkotásának perspektíváit is megvitatták a Nemzetközi Száva-vízgyűjtő Bizottság képviselőivel.

A budapesti tanácskozáson olyan meghatározó környezetvédelmi és vízügyi szervezetek képviseltették magukat, mint a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR), a Helsinki Bizottság, a Global Water Partnership vízügyi szervezet közép-európai tagállamai, valamint számos magyar minisztérium és intézményeik.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)