Az ügyészeknek nincs baja a normál korhatáros nyugdíjazással

A Kúria a Legfelsőbb Bíróság jogutóda lesz, az átnevezett testületet pedig továbbra is Baka András vezeti majd - mondta az InfoRádiónak az alkotmányozásban aktívan részt vevő Gulyás Gergely. A fideszes politikus arról is beszélt, hogy az alaptörvény jelenlegi tervezete szerint nem bővülne az államfőnek az Országgyűlés feloszlatására vonatkozó jogköre.

Létrehozva: 2011. április 14., 19:41 | Utoljára frissítve: 2011. április 14., 19:52	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"Szeretnénk szakítani a Kádár-kor szemléletével"
	Nem korlátozza az ombudsmanokat a tervezet
	Speciális szabály az alaptörvény kihirdetésére

Az új alaptörvény tervezete szerint a Legfelsőbb Bíróságot a jövőben Kúriának neveznék, a fideszes Gulyás Gergely szerint pedig a névcsere nem jár további változásokkal: a Kúria az LB jogutódja lenne, annak elnöke pedig Baka András maradna.

A politikus az InfoRádiónak arról is beszélt: nem tud arról, hogy az ügyészségek kritizálták volna azt a tervezett változtatást, amely szerint - a bírák mellett - nekik is vissza kellene vonulniuk a 62 éves nyugdíjkorhatár betöltésekor.

Az erről szóló javaslatot hétfőn egy ellenszavazat mellett támogatta a Fidesz-KDNP frakciószövetség. Az ülés után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a bírákra vonatkozó döntésről indoklásul közölte: minden esetben az általános öregségi nyugdíjkorhatárt szeretnék érvényesíteni, így például a polgármestereket, az országgyűlési képviselőket, az ügyészeket érintően is. A kivételek között említette az alkotmánybírákat, akik - a szabályozási szándék szerint - 45-től 70 éves korukig tölthetnék be tisztségüket.

Gulyás Gergely erről szólva közölte: a szabály, ha ebben a formában lép életbe január elsején, 228 bírót, az állomány hét százalékát érinti majd, ez a létszám pedig a már most is bírósági titkárként dolgozók köréből pótolható. Az ügyészekre vonatkozó adatokról állami nyilvántatás nincsen - fűzte hozzá.

A politikus elmondta azt is, hogy megfontolták azt a Cservák Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal jogi, alkotmányossági és közigazgatási hivatalának vezetője által tett javaslatot, amely szerint az államfő bizonyos demokratikus válsághelyzetek esetén feloszlathatná a Parlamentet. Úgy találták azonban, hogy az alkotmány jelenlegi tervezetében szereplő, erre vonatkozó köztársasági elnöki jogosítványok megfelelőek, azok körét nem kívánják bővíteni.