Alkotmányos intézmény lesz a Költségvetési Tanács

Létrehozva: 2011. április 18., 16:04 | Utoljára frissítve: 2011. április 18., 16:12	nyomtat	küld

"Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról" - rendelkezik a jövő év januárjától hatályos szabályozás. A márciusban benyújtott javaslat még azt tartalmazta, hogy a parlament "egy naptári évre" alkot törvényt a büdzséről.

Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi költségvetés végrehajtása során vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól "csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni".

A - hatályos alkotmányban nem szereplő - közpénzfejezet emellett rögzíti azt is, hogy a magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, és ilyet "csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett". Ilyen szerződés pedig - az indoklás szerint azért, hogy a közpénzek törvényes és indokolt felhasználása ellenőrizhető, a költségvetésből származó pénz útja nyomon követhető legyen - csak olyan szervezettel köthető, amelynek "tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható".

Ez az átláthatósági feltétel vonatkozik azokra a szervezetekre is, amelyek a központi költségvetésből támogatást kapnak. A fejezet emellett tartalmazza, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekűek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga a jegybank alelnökeinek kinevezése is.

Az új alaptörvényben - szemben a most hatályossal - szerepelni fog a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához a jövőben szükség lesz a testület előzetes jóváhagyására. (A tanácsot 2008-ban állította fel a parlament. Eredetileg az államfő jelölte a tanács elnökét, a jegybank és az ÁSZ elnöke pedig egy-egy tagra tehetett javaslatot, a választás joga az Országgyűlést illette. A parlament tavaly decemberben változtatott a törvényen, ekkor megszüntették a testület akkori tagjainak megbízatását is.) A tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Arról, hogy Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, és ezért elsődlegesen az Országgyűlés és a kormány felelős, az alkotmány Alapvetés című fejezete rendelkezik. Ezt az elvet az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek is kötelesek tiszteletben tartani.

Januártól az alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.