Kúriára változik a legfőbb bírósági szerv elnevezése

Létrehozva: 2011. április 18., 16:15 | Utoljára frissítve: 2011. április 18., 16:19	nyomtat	küld

A Kúria első emberét kilenc évre választja majd a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt.

Az új alkotmány úgy fogalmaz, a "bírósági szervezet többszintű", de a hatályossal szemben nem tartalmazza azt a tételes felsorolást, hogy az igazságszolgáltatást az LB, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. Kitér viszont arra, hogy az ügyek meghatározott csoportjaira - különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra - külön bíróságok létesíthetők.

Az alaptörvény - a jelenlegivel ellentétben - nem nevesíti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot mint a bíróságok igazgatását ellátó szervet.

Továbbra is kétharmados törvénynek kell szabályoznia a bíróságok szervezetét és igazgatását, valamint a bírák jogállását és javadalmazását.

Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák - akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. A Kúria elnöke és a legfőbb ugyanakkor ügyész mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön.

Beemelik az alaptörvénybe azt a tavaly hozott rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.

A jövőben az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. (A jelenlegi alkotmány az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról tesz említést, az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról külön törvény rendelkezik.)

Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei - akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ majd - a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi majd.

Az alapjogi biztos eljárását továbbra is bárki kezdeményezheti, míg az a korábban bárkit megillető jog, hogy a törvények utólagos vizsgálatát kérje az Alkotmánybíróságtól, a kormány és a képviselők negyede mellett az ombudsman lehetősége lesz.