Hende: A Honvédség szocializációs keretet nyújt

Létrehozva: 2011. április 19., 13:39 | Utoljára frissítve: 2011. április 19., 14:16	nyomtat	küld

Hende Csaba hozzátette: aki cigányellenes nézeteket vall, az magát a rendszert kérdőjelezi meg, és annak nincs helye a honvédségben. Mint kifejtette, a romastratégia kialakításakor egyfelől arra keresik a választ, mit tehet a Magyar Honvédség a magyarországi cigányságért, másfelől arra, hogy mit tehetnek a romák a hadseregért. A cigányság helyzetének javítása érdekében hosszú távon tervszerű és megalapozott munkára van szükség - mondta a miniszter, aki szerint ez a probléma elsősorban nem etnikai, hanem szociális kérdés. Az érdem szerinti előrejutási rendszernek, valamint a közösségi szellemnek köszönhetően a honvédség szocializációs keretet tud nyújtani, így sokat tehet a cigányság felemelkedéséért - hangsúlyozta Hende Csaba.

A miniszter előadásában szólt azokról a programokról, amelyek a roma fiatalok felzárkóztatásához is nagyban hozzájárulnak, így a katonasuli program, az esélyegyenlőségi tábor, illetve a Lippai Balázs esélyegyenlőségi ösztöndíj. Utóbbi kapcsán megemlítette, hogy terveik szerint ettől az évtől már nemcsak a felsőoktatásban tanulók, hanem a katonai alapismeretek című tantárgyat érettségi tárgyként választó középiskolások is elnyerhetik az ösztöndíjat. A katonasuli program kapcsán elmondta, hogy az önkéntes tartalékos rendszerben számítanak a közalkalmazottak, a köztisztviselők elkötelezettségére is, és cél a pedagógusok megszólítása is - mondta Hende Csaba.

A miniszter szerint fontos, hogy a katonai vezetők is tisztában legyen a romák problémáival, kulturális hátterével, ezért a tiszthelyettes képzés tananyagában már most is szerepelnek cigányjogi ismeretek, és ezt a tisztképzés tematikájába is beépítenék. Most is dolgoznak a honvédségnél esélyegyenlőségi referensek, és megkezdték a mentorrendszer kiépítését. A mentorok a romák integrációjában, a katonák előmenetelében segítenének - mondta a miniszter.

Benkő Tibor vezérkari főnök kijelentette: a romaintegráció a Magyar Honvédség egyik kiemelt feladata. Hozzátette: a Magyar Honvédségben katonák szolgálnak, függetlenül attól, hogy roma vagy nem roma származásúak. Nincs is arra utalás, hogy a roma fiatalok bármiféle megkülönböztetés áldozatai lettek volna vagy lennének a honvédségben. Mint mondta, "a bajtársiasság, az egyenlőség és az egyenlő bánásmód a meghatározó". Benkő Tibor szerint a Magyar Honvédség jó lehetőség a roma fiataloknak, de hangsúlyozta, hogy nagyon szigorú szabályok vannak, nem egyszerű bekerülni, és komoly követelmények vannak.

Balog: a munkaképes cigány férfiak 85 százalékának nincs munkaviszonya

A magyarországi cigányság munkaképes férfilakossága 85 százalékának nincs munkaviszonya - mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a romák társadalmi integrációjáról szóló konferencián kedden Budapesten. Ez az arány a 80-as években még 15 százalék volt, de a 90-es évek elején a munkaerő-piaci összeomlás másfél éven belül másfél millió munkahely megszűnésével járt, és a romák nagy többsége nem talált új munkahelyet, részben alacsony képzettsége miatt. Ezért számos családban már több generáció nem tudja, hogy mit jelent munkaviszonyban dolgozni - tette hozzá az államtitkár. Kiemelte, hogy a cigányság helyzetének javításában a két legfontosabb dolog a munka és tanulás, ezek pedig a Magyar Honvédségben már most is biztosítva vannak - tette hozzá. Hangsúlyozta: elsősorban azoknak tudnak segíteni, akik maguk is akarják, és ehhez teljesíteni is kell. A Magyar Honvédség által kínált pályán a teljesítményhez mérten az előmenetel is kiszámítható.

Balog Zoltán előadásában arra is kitért, hogy akiket az állam az óvodától a felsőfokú végzettség megszerzéséig segít, azoktól azt kérik, hogy adjanak vissza valamit azáltal, hogy visszatérnek a közösségükbe, és társaik felzárkózását is segítik. Mint mondta, a hadseregben szinte száz százalékig megvalósulnak azok a programok, amelyeket ő is javasolt volna. Hozzátette: az európai roma keretstratégiában is ki fogják emelni, hogy a Magyar Honvédség mennyit tett a romák felzárkóztatásáért, mivel az a többi ország számára is példaértékű lehet.

Esélyegyenlőség kérdésében a honvédség a magyar táradalom egyik legjobban teljesítő intézménye

Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke is azt mondta: az esélyegyenlőség kérdésében a honvédség a magyar táradalom egyik legjobban teljesítő intézménye. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a cigány honvédek éppen olyan jól teljesítenek, mint bárki más. A Magyar Honvédségben együtt, egy közös és nemes cél érdekében, a haza védelméért dolgozik mindenki - fogalmazott a kabinetfőnök. Kiemelte, hogy egyenlő esélyek biztosítása mellett az is fontos, hogy meglássák mindenkiben az értéket, amelyet ki tud bontakoztatni, és haza szolgálatába tud állítani. Mint mondta, a honvédségben a romák mellett a nők társadalmi egyenlőségét is kiemelten kezelik. Az elmúlt években a Magyar Honvédségben dolgozó nő aránya megemelkedett, jelenleg a hivatásos és szerződéses katonák csaknem 20 százaléka nő. A nők jelenléte jó hatással van a férfiakra - mondta előadásában Szarka Gábor. A tapasztalatok szerint ugyanis a nők társaságában a katonák kulturáltabban viselkednek, és az alkoholfogyasztás is csökkent.

Az egész rendszeren változtatni kell

A konferencián Berényi László fideszes országgyűlési képviselő, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke hangsúlyozta: Magyarországon van társadalmi kirekesztés, de a Magyar Honvédség romák társadalmi integrációjáért tett törekvéseiről - kiemelve a katonasuli programot, illetve az esélyegyenlőségi tábort - elismerően szólt. Hangsúlyozta továbbá, hogy a hadsereg azért is kiemelt lehetőség a roma fiatalok számára, mivel a biztos munkahely és megélhetés mellett például az egyenruha viselése egyfajta tekintélyt is ad. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egész rendszeren változtatni kell. Elmondása szerint ugyanis az elmúlt években az adófizetők pénzéből a romák helyzetének javítására szánt több tízmilliárd forint el sem jutott hozzájuk.