"Az egyházak nélkül nem lehet eredményeket elérni"

Létrehozva: 2011. április 21., 16:00 | Utoljára frissítve: 2011. április 28., 16:32	nyomtat	küld

- Az Amerikai Egyesült Államokban a történelmi egyházakon kívül körülbelül 500 egyházat regisztráltak. Magyarországon jelenleg közel 300 bejegyzett "egyházról" tudunk, ami kimagasló arány európai viszonylatban is. Hogyan állhatott elő ez a helyzet?

- Az 1990. évi IV. törvény formális feltételek betartása (100 fő megléte, törvényekbe nem ütköző alapszabály) esetén alanyi joggá tette az egyházak bírósági bejegyzését. Az 1997-ben megkötött vatikáni megállapodás, majd az egyházfinanszírozási törvény rendelkezett az adófizetők által az egyházak javára felajánlható egy százalékáról, és annak állami kiegészítéséről, valamint biztosította az egyházi közfeladatot ellátó intézmények államival egyenlő mértékű finanszírozását. Mindezek a feltételek együttesen vezettek ahhoz, hogy tényleges hitéleti tartalom nélkül, "üzleti alapon" és destruktív célra is jöttek létre "egyházak", például az adókedvezmények igénybevételére, intézmények fenntartására.

- Angliában egyes egyházak (pl.: szcientológiai egyház) be vannak tiltva. Számíthatunk hamarosan hasonlóan radikális döntésekre hazánkban is?

- Az új törvény sokkal szigorúbb feltételekhez köti majd az egyházi bejegyzést (honosság, magasabb létszám, primer hitéleti tevékenység, ezzel kapcsolatban szakvélemény beszerzése, stb.). Csak az kerül az egyházi listára, aki ezeknek a kritériumoknak megfelel.

- A jelenlegi egyházi törvény lehetővé teszi, hogy a történelmi és a kisegyházak is egyaránt állami támogatásban részesüljenek. Mit kívánnak tenni az anyagi visszaélések ellen? Hogyan lehet kiszűrni ezeket?

- Mint már említettem, az új törvény szigorúbb feltételekhez köti majd az egyházi regisztrációt, s ez valószínűleg jelentősen csökkenti majd az egyházak számát.

- Hogyan kívánják megszigorítani az egyházalapítás feltételeit?

- A jelenleginél hosszabb honosságot írunk elő; ez a történelmi egyházaknál legalább 100 év, a többi egyház esetén 20 év kell, hogy legyen. A magasabb létszám is feltétel - ez a történelmieknél akár 25.000 fő is lehet, de a többieknél is minimálisan 1.000 fő. Mérlegeljük ennél magasabb létszámkorlát bevezetését is. Egyházak csak primer hitéleti tevékenységre jöhetnek létre, és bejegyzésükhöz hitvallásukat is csatolniuk kell. A bírósági bejegyzési eljárás során szakvéleményt kell majd beszerezni arra vonatkozóan, hogy ténylegesen megállapítható-e a bejegyzést kérő vallási közösség elsődleges hitéleti tevékenysége. Az új törvény gondoskodni fog a bejegyzés kapcsán a már törvényesen működő egyházak nevének, szertartásrendjének a védelméről is.

- A kisegyházak (például Hit Gyülekezete) sokszor hivatkoznak arra, hogy tanaikban a katolicizmus is jelen van, ezért a történelmi egyházak közé kívánnák sorolni magukat. Hogyan kívánják védeni a történelmi egyházak státuszát?

- A történelmi minősítéshez a honossági és a létszámkritériumokon túlmenően várhatóan szükség lesz a magyar történelemben, kultúrában játszott tartós, meghatározó szerepre is.

- Gondolkodnak-e egy olyan vegyes bizottság felállításáról, amely az egyházalapítás körülményeit vizsgálná minden újonnan alakult szervezet esetében, és amely testületben a történelmi egyházak képviselői is helyet kapnának?

- Mint korábban említettem, a bírósági bejegyzési eljárás során szükség lesz majd szakértők igénybevételére. Elképzelésünk szerint ez egy szakértői testület lesz, teológusok, egyházjogászok, egyháztörténészek bevonásával. Személyükre vonatkozóan ki fogjuk kérni az egyházak véleményét is.


- Többek között a görög katolikusok és a jezsuiták is évek óta sikeres cigánypasztorációt folytatnak, a program része a cigányság munkára, tanulmányokra való ösztönzése, illetve lelki fejlődésük előmozdítása. A kormány milyen stratégiát dolgozott ki a romák és a kisebbségek lelki életének erősítése érdekében?

- Államtitkárságunk a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársággal együttműködve végzi munkáját a cigánypasztoráció területén. Mi az egyházak ezirányú tevékenységeit próbáljuk elősegíteni, mert a kormány úgy gondolja, az egyházak nélkül nem lehet ezen a területen eredményeket elérni. Évek óta jól működő oktatási-nevelési programok, tanodák működnek, délutáni foglalkozásokat tartanak hátrányos helyzetű, többnyire cigány gyerekek számára. Erre a fent említett jezsuiták nagyon jó példaként szolgálnak. Öt évvel ezelőtt létrehozták a Szeretet Iskolája programot, amely a felnőttoktatásra fókuszál. Emellett hangsúlyos a szakképzés, a munkaerőpiacra való felkészítés. Az egyetemi képzés területén pedig a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tagjaként vesznek részt a munkában.

Magyarországon a nemzetiségek különböző egyházakhoz kapcsolódnak. Az ortodox egyházak általában közvetlenül kötődnek egy-egy nemzetiséghez vagy kisebbséghez (szerb, román, görög, bolgár, orosz). Ezek az egyházak önállóan, szabadon működnek, az állam az ő esetükben is támogatja mind a hitéleti, mind a közfeladat ellátó tevékenységüket. Az új egyházi törvény el fogja ismerni az ortodoxia történelmi jelentőségét Magyarországon. A katolikus egyháznak szlovák, horvát, szlovén, német, lengyel, az evangélikus egyháznak szlovák, német, a baptista egyháznak román hívei is vannak. Valamennyi felekezetben biztosított az anyanyelvi istentiszteletek lehetősége. Egyházi igények esetén ennek elősegítését programjaink révén anyagilag is támogatjuk.

- Mit takar pontosan a Testi és lelki kenyér elnevezésű egyházi program? Milyen hasonló jellegű projektek élveznek kormányzati támogatást?

- A Testi és lelki kenyér 200 millió Ft-tal alapvetően a magyarországi hátrányos helyzetű közösségek, települések, térségek lelki-szociális felzárkóztatását célozza, komplex program keretében. Kiemelt feladat, hogy a határ menti együttműködés e tekintetben is egyaránt megvalósuljon kőben (utak, közös fejlesztési projektek) és emberben (közös szociális és lelki gondozási programok). A programok külön foglalkoznak a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatásával, valamint a közfoglalkoztatás programjaiban való egyházi részvétel ösztönzésével és segítésével.

A költségvetési törvény ezenkívül tartalmazza még a Templom és iskola programot, ami alapvetően a közoktatási rendszeren kívüli egyházi oktatási programok támogatását célozza, egy szórványtámogatási programot, amely jellegéből adódóan határon innen és túl próbálja meg az egyházi szórványprogramokat támogatni, mind a működési, mind az infrastrukturális feltételek biztosításával (mindkettő 200-200 millió Ft). Kis összeggel szerepel egy egyházi kulturális program támogatási előirányzat, elsődlegesen rendezvényekre és kiadványokra (50 millió Ft). Az ezévi költségvetés visszaállította 1,2 milliárd forintra az egyházi beruházási és rekonstrukciós támogatást is, amely az előző évben teljesen lenullázódott.

- Az egyházaknak felajánlható adó egy százalék a jövőben is megmarad mint lehetőség?

- Az új egykulcsos SZJA-rendszer bevezetése - amely a társadalom többségének, különösen a gyermeket nevelőknek jó - szükségessé teszi ennek a támogatásnak a felülvizsgálatát. Ezzel kapcsolatban az egyházakkal már elindultak az egyeztetések. Alapvetően ezeknek a kimenetele dönti el az adófelajánlási rendszer további sorsát. A kormány nem zárkózik el attól sem, hogy - amennyiben az egyházak ezzel egyetértenek - más támogatási formával váltsa fel az állampolgári adófelajánlást.